Nagyon jól éreztem magam otthon, találkoztam sokatokkal szerencsére, még ha nem is annyit, amennyit szerettem volna.. Voltam családdal színházban természetesen, de a Madách előadásáról szünetben hazamentünk, annyira csapnivaló volt.. 39 lépcsőfok a címe, és ne nézzétek meg!!!! Illetve azért érdemes, hogy megkérdezd magadtól: ezt mégis hogy tűzhették műsorra. Második alkalommal azonban a Víg színház Hegedűs a háztetőn-jét néztük, és az szupi volt. Egerszegre is lementünk Szabistól:), nagyon finomakat ettünk hála Ildinek (nagynéni) és mamának!!! Tényleg jól telt a szünet, de meg kell mondanom, hogy ezt így kibírnám, ha csak látogatóba járnék haza:) Vagy most legalábbis így érzem.. Nagyon hiányoztok, de inkább költözzetek ide vagy gyertek gyakran :)Na jó úgyis visszamegyek nyáron, és egy ideig úgy tervezem, hogy otthon is maradok.
Ez a blog viszont a madridi életről szól, úgyhogy térjünk vissza az ibériai félszigetre. Szerda délután indultam vissza, Frankfurtban szálltam át, de még előtte 4 órát eltöltöttem azon a hatalmas reptéren. Lenne mit fejlődnünk.. bár ami a személyzetet illeti, egy iszonyat bunkó nő szolgált ki az egyik kasszánál... kérdeztem tőle valamit egy termékkel kapcsolatban angolul, németül válaszolt: halvány gőzöm sincs. Végül éjfél körül értem haza az utolsó metróval, közben láttam egy pasit, ahogy kirabol egy alvó pasit...az nagyon jó élmény volt,mert észrevette, hogy észrevettem...gondolhatjátok, hogy éjszaka a majdnem üres metrón de jó lehetett.
Röpke 3 óra alvás után reggel 6kor keltem, írtam egy dolgozatot fogyasztói magatartásból, utána összeraktunk egy marketing előadást gyorsan Liával meg egy német sráccal, volt spanyol órám, amin végre sokat beszélgettünk, általában csak igéket ragozunk..viszont az óráról kiviharzott egy svéd lány becsapva az ajtót maga után. Lia pont ott volt, és megtudta, hogy a lánynak öngyilkos lett a legjobb barátnője..teljesen lehangolt minket az infó..egy jó kedvű, barátkozós lány volt elvileg, és semmi előjele nem volt az ég világon...
Vidámabb téma: az egyik dolgozatom amit szünet előtt írtam nagyon jól sikerült, ügyi vagyok:) Megijedtem, mikor hallottam, hogy a legstréberebb szuperinteligens német lány csak 6,5-öt kapott (itt 10 a maximum)..mi lesz velem- gondoltam- 2es, 3as? Nem 8,6 pontot kaptam :)
Apró örömök:
-felújítják kívülről a házunkat, fel van állványozva a teraszunk, tiszta dzsuva, nem tudunk napozni, és a munkások itt mászkálnak
-meleg víz problémáink vannak, de talán most már megoldódott
-rengeteg projektet kell csinálni, és köztük vannak nagyon összetettek, és nehezek, amik majd elveszik a nyári Madridtól az időmet, de nem hagyom magam!!
-internet szolgáltatónk (3com) egyre kevesebbet van itthon, ami rémisztő ránk nézve, de talán ezt is megoldom, kaptam Camilotól mobilnetet.
KÜLÖN ROVATOMAT OLVASHATTÁTOK CSAK ITT CSAK MOST :)
Voltunk brazil étteremben tegnap este ( 3 órás alvással is úgy gondoltam, hogy csatlakoznom kell a többiekhez), megérte:) Camilának itt van 2 francia barátja, nekik mutatta meg az éttermet, nagyon aranyosak. Holnapra pedig kiruccanást tervezünk Salamanca-ba, ami elég messze van, még az is lehet, hogy kocsit bérlünk, mert az olcsóbb. Aludni még nem sokat aludtam, ma is szülinapi buliba kéne menni, de azt hiszem kihagyom.
Most pedig készítek valami vacsit, és videózom, ez a terv.
2010. április 9., péntek
2010. március 27., szombat
Mindjárt megyek haza:)
Beadtam egy házifeladatot, amin már több, mint egy hete dolgoztam..
Köszönöm a családomnak és a barátomnak a támogatást, Nélkülük ez nem jöhetett volna létre! És ez most nem egy oscar díj átadós szöveg, tényleg sokat segítettek. :)
És hogy mi történt Sofía-val az utóbbi időben a tanuláson kívül?
Hmmm...sok minden. Meglátogatott egy barát, Camilo, és 2 napig csak spanyolul kommunikáltunk, aminek nagyon örültem. Voltunk 3szor finomakat enni, felfedeztem egy új helyet, ahol 8 euróért annyit eszel-iszol, amennyi belédfér. Sok saláta van, úgyhogy még egészséges is. Már a többiekkel is egyre többet beszélünk spanyolul.
Liával elkezdtünk futni járni, a park tele van virágzó fákkal, és zöld papagájok laknak benne:)
Minden szép és jó, de már várom, hogy hazalátogassak, és találkozhassak mindenkivel.
PUSZI
Köszönöm a családomnak és a barátomnak a támogatást, Nélkülük ez nem jöhetett volna létre! És ez most nem egy oscar díj átadós szöveg, tényleg sokat segítettek. :)
És hogy mi történt Sofía-val az utóbbi időben a tanuláson kívül?
Hmmm...sok minden. Meglátogatott egy barát, Camilo, és 2 napig csak spanyolul kommunikáltunk, aminek nagyon örültem. Voltunk 3szor finomakat enni, felfedeztem egy új helyet, ahol 8 euróért annyit eszel-iszol, amennyi belédfér. Sok saláta van, úgyhogy még egészséges is. Már a többiekkel is egyre többet beszélünk spanyolul.
Liával elkezdtünk futni járni, a park tele van virágzó fákkal, és zöld papagájok laknak benne:)
Minden szép és jó, de már várom, hogy hazalátogassak, és találkozhassak mindenkivel.
PUSZI
2010. március 17., szerda
Nyááááár van nyáááááár!!!
:) Már napok róta szép idő van, egyszerűen nem lehet kibírni, hogy beadandókat kell csinálni, az internet mellett ülni, és dogára kell tanulni..de általában a napsütés győz, napoztam ma a teraszon, tornásztunk Liával( olyan rég mozogtam, hogy teljesen rosszul lettem, füldugulás, szédülés, ilyen nem szokott lenni), délelőtt meg adatokat gyűjtöttem egy beadandó feladathoz. Beszéltem Julival, anyuciékkal, Szabival(új reklám, yeah!!). Most pedig irány a város, tapas bár.
30-án megyek haza, reszkessetek!
:) Már napok róta szép idő van, egyszerűen nem lehet kibírni, hogy beadandókat kell csinálni, az internet mellett ülni, és dogára kell tanulni..de általában a napsütés győz, napoztam ma a teraszon, tornásztunk Liával( olyan rég mozogtam, hogy teljesen rosszul lettem, füldugulás, szédülés, ilyen nem szokott lenni), délelőtt meg adatokat gyűjtöttem egy beadandó feladathoz. Beszéltem Julival, anyuciékkal, Szabival(új reklám, yeah!!). Most pedig irány a város, tapas bár.
30-án megyek haza, reszkessetek!
2010. március 13., szombat
Szerdán voltunk brazil étteremben, és FANTASZTIKUS VOLT!!!! Nem voltak nagyon különleges kaják, de sok-sok-sok hús. És ilyen all-you-can-eat típusú étterem, csak nem kell odamenned kiszolgálni magad, hanem kijönnek és hozzák neked a különböző husikat, 14 félét, Camila (aki ugye brazil)már volt ott, és nagyon okosan az első pár húsból nem kért, azok csirkék voltak. De mi nem tudtuk megállni..pedig ami azután jött...NYAMI, tényleg azóta is álmodom velük. Bárány, marha..marhajóó.És még véresek voltak kicsit, de olyan omlósak, és ízesek. Camila közben elmondta, hogy mennyire húsevők ők, és hogy olcsó a hús nagyon. Volt mellé az asztalunkon rizs, krumpli, saláta, és rántott banán, ami még feldobta a dolgokat, annyira ment a húsokhoz. Aki kijön meglátogatni, elviszem oda! Megéri, 12,5 euro plusz ital fogyasztás.
Tegnap játékestet tartottunk, pálinkát itattunk mindenkivel, a törököknek, meg egy német lánynak ízlett. Van egy nagyon aranyos francia lány, Margot, és ő hozott magával 2 törököt,akik nagyon aranyosak voltak:)És Camilával csináltunk rántott banánt a brazil éttermen felbuzdulva..nagyon jól sikerült, mindenki megnyalta mind a 10 ujját. Az utolsó csapat fél 4kor távozott,utána jót aludtunk, Camila itt aludt a szobámban, mert ő ugye nem Madridban, hanem Villavisiosában lakik.
Reggel, azaz du.2kor meg rendet raktunk a tegnapi buli után, és fejedelmi reggeli-ebédet csináltunk. Bundás kenyeret a megszáradt bagettekből, aztán még rántott banánt is csináltunk olvasztott csokival...nagyon boldogok voltunk, hogy ilyen finomat csináltunk, és még a nap is szépen sütött...mondjuk pont azért halasztottuk el a kirándulást Segoviába(ma mentünk volna), mert rossz időt mondtak, de így holnap (vasárnap) megyünk. Reméljük marad a jó idő!!!!
Holnap tehát kirándulás!
Jó éjt!!
Tegnap játékestet tartottunk, pálinkát itattunk mindenkivel, a törököknek, meg egy német lánynak ízlett. Van egy nagyon aranyos francia lány, Margot, és ő hozott magával 2 törököt,akik nagyon aranyosak voltak:)És Camilával csináltunk rántott banánt a brazil éttermen felbuzdulva..nagyon jól sikerült, mindenki megnyalta mind a 10 ujját. Az utolsó csapat fél 4kor távozott,utána jót aludtunk, Camila itt aludt a szobámban, mert ő ugye nem Madridban, hanem Villavisiosában lakik.
Reggel, azaz du.2kor meg rendet raktunk a tegnapi buli után, és fejedelmi reggeli-ebédet csináltunk. Bundás kenyeret a megszáradt bagettekből, aztán még rántott banánt is csináltunk olvasztott csokival...nagyon boldogok voltunk, hogy ilyen finomat csináltunk, és még a nap is szépen sütött...mondjuk pont azért halasztottuk el a kirándulást Segoviába(ma mentünk volna), mert rossz időt mondtak, de így holnap (vasárnap) megyünk. Reméljük marad a jó idő!!!!
Holnap tehát kirándulás!
Jó éjt!!
2010. március 10., szerda
2010. március 9., kedd
2010. március 5., péntek
Kedves mindenki!
Nagyon rég nem írtam… Mondhatnám,hogy azért, mert nem történt semmi, de nagyon is zajlottak az események.
Amire nagyon emlékszem, hogy meg akartam osztani Veletek már rég, hogy volt nálunk egy házibuli, rögtön aznap, amikor hárman maradtunk a lakásban (Lia, Pirita, én). Takarítást terveztünk a lányokkal, egy olyan jó alaposat,ami alkalmat nyújtott az előző napi házibuli szervezésre. Lia és Pirita szervezkedtek a facebook-on, gondoltuk leszünk 10-12-en. Vettünk popcornt, és természetesen üzentünk mindenkinek, hogy hozza a saját fogyasztandó italát. (BYOB= bring your own bottle).
Érkeztek az emberek, és mikro már nagyon sokan voltunk, a kis nappaliban, konyhában, egyszer csak megérkezett egy 10 fős társaság, akiknek félve dobtuk le a kulcsot…végül 25en voltunk, és nagyon jó hangulat volt, moccanni sem lehetett a konyhában, akkor ismertem meg 3-4 olyan embert, akik azóta a legközelebbi haverok (Aleph= mexikói meleg fiú, Fabio= olasz, John= az egyetlen közelebbi spanyol haver, együtt Fabioval iszonyat viccesek, spanyolul-olaszul beszélnek egymáshoz, azon az estén kezdtem spanyolul kommunikálni végre) De még ma sem elég, mert a társaságunk nagyobbik hányada nem is tanul spanyolul, angol oktatásban vesz részt…szóval ez nehezíti a gyakorlást, de pl Liával esténként Született feleségeket nézünk spanyolul, és annak nagyon örülünk, hogy értjük, rengeteg jó kifejezés van benne.
Szóval az a buli fergetegesen jól sikerült, mindenkinek nagyon tetszett, és voltunk annyira okosak, hogy úgy szerveztük, hogy megyünk tovább egy clubba táncolni, és nem a lakás volt a végleges party hely..aggódtunk volna a szomszédok miatt is, így éjfél körül elindultunk táncos mulatságba, az odavezető út is élményekkel teli volt, gondolhatjátok…a sok pityókás nemzetközi diák
Aztán más: legutóbbi bejegyzésem arról szólt, hogy de jól sikerült egy dolgozatom, hogy milyen jó, hogy ilyen mikroökonómiás szövegeket megértek blablabla.. az a tanár azóta nagyon megszeretett minket, mert tényleg „nagyon pengék” vagyunk a tantárgyból, vannak ilyen beadandó kis feladatok, ma is visszakaptunk párat, és nem győzött dicsérni minket. Ma már egy-két feladatra a választ is bekiabáltam, nyilván csak szavakat, de meglepődtünk azon is Liával, hogy értjük a szavakat, amiket a szájával mond…( ő ugyanis nagyon nagyon csúnyán és gyorsan beszél). Az még elképzelhetetlen, hogy az esetleges komolyabb elméleti kérdéseimet fltegyem neki spanyolul, de szerencsére eddig mindig választ kaptunk a kérdéseinkre előbb-utóbb. A többi tantárgy is jó, csak az ilyen adatgyűjtős, piackutatásos, csoportmunkás feladat annyira nehéz nekünk, mivel otthon nem ilyen az oktatás..Remélem belejövünk.
Megint más: ITT VOLT SZABI EGY HETET!!!! Nagyon jól éreztük magunkat, ugye?!
Előtte már 2 nappal nem tudtam nagyon másra koncentrálni, készülgettem, vettem egy gumicukor boltban egy óriási műanyag szívecske formájú nyalókát, ami tele volt igazi szívecske formájú nyalókával, és az üres szívecske „táblával” készültem várni Őt a reptéren.. Még jó hogy előtte volt Valentin nap, és be tudtam szerezni ilyen vicces dolgokat Az érkezése előtti napon elmentünk csomóan erasmusosok kirándulni az el Escorial-t megnézni. Összegyűltünk 16an, jó móka volt, de lélekben már nem ott jártam Emeletes vonattal mentünk, és nagyon szép időnk volt, napsütéses, a vonatból gyönyörű tájakat láttunk, és maga a palota nagy havas hegyek között volt éppen akkor, majd teszek fel képet mutatóba. Aztán másnap takarítást rendeztem, megcsináltam az egész lakást egyedül, a lányok nem is voltak itthon egész nap, de én készültem már nagyon „valaki” érkezésére… Amitől kicsit féltem, hogy éppen akkor Liának is itt volt 2 barátnője, akik a nappalinkban aludtak, és Pirita barátnője is megérkezett pár nappal később…így volt 2 olyan nap, amikor 7en voltunk a lakásban, 3 ott lakó, 4 vendég..:) És már akkor is hatalmas kupleráj volt, amikor Szabit vártam. De délutánra ragyogott a lakás, átrendeztem a szobát, hogy ki lehessen nyitni az ágyat (az egy érdekes művelet, és érdekes szerkezet, van egy kis szint különbség a 2 matrac között, de mind1), hajat mostam, csinosan felöltöztem, megfogtam a szívecskét (gondosan becsomagoltam egy zacskóba, hogy csak a reptéren nézzenek hülyének) és irány a reptér!!! Már voltam előtte 2szer a reptéren, egyszer amikor kimentem az unokatesómék elé, Balázsék elé, és egyszer mikor kikísértem a rengeteg csomagjával a régi lakótársat, Zsófit, aki végleg hazament. Ugyanakkor érkezett meg Lia is, aki pár napra hazament, hogy kivizsgáltassa magát, mert nagyon sokáig küszködött a betegséggel. Mindig mikor már vártam ott a terminálnál, arra gondoltam, hogy majd Szabi is jön, és végre eljött a nap Késett a gép vagy félórát, és még le sem szállt, de már mindenkire azt hittem hirtelen, hogy Ő.. Aztán leszállt, előkészítettem a szívecskét, és mikor kijött meglebegtettem előtte Az első örömködés után ezt kérdezte: „honnan szerezted ezt a giccset??” tipikus, nem baj, nekem tetszett,az a lényeg..Neki is!!! Nem?! Szóval utána egy hét holiday következett, első 3 napon tényleg be sem mentem a suliba, ami azt jelenti, hogy igazából egy napot hagytam ki, mert hétfőn és szerdán amúgy sincs sulim, körbejártuk az összes nevezetességet, ettünk finomakat étteremben is (pl Hard Rock Café , ami nagy kedvencem/most már kedvencünk, de természetesen spanyol kaját is ettünk), meg főztem is nagyon jókat. Hard Rock Caféban vettem egy nagyon jó pólót Mayer Daninak szülinapjára, amit Bono tervezett, és egy hal van rajta... ) Az idő nem kedvezett nekünk, nagyon sokat esett az eső, de volt néha egy kis napsütés, és Szabi élvezte, hogy otthon képest milyen meleg van…nekem nem volt melegem Elmentünk Alcalába, aminek van egy nagyon szép régi városrésze, rengeteget fotózott a drága…Majd igyekszem felrakni minél többet. Voltunk hangulatos sörözőben a Liáékkal együtt, ahol megkóstoltattam Vele a Tinto Verano nevű italt, ami vörösbor, martini rosso, fanta szerű ital, meg általában sok jég. Próbáltunk elmenni flamenco estre, de nem találtunk végül, mert amit kinéztünk, ott végül fél 1kor sem volt még az ég világon semmi.. a következő 2 napban be kellett mennem a suliba is, volt egy kisebb idegösszeomlásom egy project miatt marketingből, (szegény Szabi...), aztán persze járkáltunk a városban, egy bizonyos cipőt vadásztunk Szabi egyik barátjának, de nem jártunk sikerrel ez ügyben. Szombaton, az utolsó estén egy kisebb házibuli volt nálunk, mert egyik barátnőnknek, Camilanak( from Brazil) szülinapja volt. Ott is készültek nagyon jó fotók, volt szívecskés lufi, szülinapos csákó, vagy mi az...hmmm...kalap...sisak...nem tudom Vasárnap reggel kimentünk a Rastrora, ami az óriási szabadtéri piac minden vasárnap, és ott ajándékvásárlást tartottunk Szabi családjának, barátainak, nagyon hatékonyak voltunk, és végre..az utolsó nap gyönyörű időnk volt, tűző napsütés, sétáltunk még egy hatalmasat a városban, egy cipőboltot kerestünk közben, mert kinéztem egy nagyon szép tavaszi topánkát magamnak. A bolt zárva volt, de a séta ennek ellenére szuper volt, Szabi már rövid ujjúban virított, és is csak egy kis pulcsiban, ettünk óóóóóriás méretű fagyit...mikor kértem 2 gombócot, erre nem számítottam..akkorát lapátolt bele egy tölcsérbe, ami otthon kb 4 gombóc, és még ugyanennyit a tetejére...lefényképeztük
Végül hazamentünk, összepakoltunk. Az is kalandos volt egy kicsit, mert Szabi hazavitte az én nagy bőröndömet, de véletlenül majdnem a Piritáét vitte haza, utolsó pillanatban kellett átpakolni, hát igen, balesetek előfordulnak... megetettem Őt, hogy ne éhezzen a hazafelé úton, és elindultunk a reptérre. Az nem volt olyan jó..:( Utána hazafelé a metrón kicsit szomorkodtam, de utána otthon beszélgettem csomót Liával, és minden jobb lett. Azóta 5 nap telt el, suliba járok rendesen, vannak új feladataink, elég sok..Főztünk Liával finom ebédet, rántott gombát tojásos rizzsel, meg fokhagymás olajos rákot, úgyhogy zajlik az élet. Ma azt tervezem, hogy elmegyek egy mexikói házibuliba, aminek itt nagy híre van az egyetemen. Itt rendezik a bűnös városban (Villavisiosa-ban, ahol a suli van), mivel egy jó nagy házban, amit eredetileg bordélyháznak építettek, most erasmusosoknak adják ki, kb 20an laknak ott, és mindig ott vannak a legnagyobb házibulik, szinte úgy működik, mint egy nyilvános klub..na ezt megnézem ma
Remélem Ti jól vagytok, és nem voltatok túl szomorúak, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, igyekszem megint gyakran írni, nem ilyen hosszú regényeket, csak kisebb bejegyzéseket, esetleg tényleg csak kis gondolatokat. Írjatok nekem, hogy kivel mi van, mert nagyon hiányoztok.
CSÓK ÖZÖN
U.I.: a "szívecske szó ebben a bejegyzésben esetleg túl sokszor fordult elő, bocsánat érte! :)
Nagyon rég nem írtam… Mondhatnám,hogy azért, mert nem történt semmi, de nagyon is zajlottak az események.
Amire nagyon emlékszem, hogy meg akartam osztani Veletek már rég, hogy volt nálunk egy házibuli, rögtön aznap, amikor hárman maradtunk a lakásban (Lia, Pirita, én). Takarítást terveztünk a lányokkal, egy olyan jó alaposat,ami alkalmat nyújtott az előző napi házibuli szervezésre. Lia és Pirita szervezkedtek a facebook-on, gondoltuk leszünk 10-12-en. Vettünk popcornt, és természetesen üzentünk mindenkinek, hogy hozza a saját fogyasztandó italát. (BYOB= bring your own bottle).
Érkeztek az emberek, és mikro már nagyon sokan voltunk, a kis nappaliban, konyhában, egyszer csak megérkezett egy 10 fős társaság, akiknek félve dobtuk le a kulcsot…végül 25en voltunk, és nagyon jó hangulat volt, moccanni sem lehetett a konyhában, akkor ismertem meg 3-4 olyan embert, akik azóta a legközelebbi haverok (Aleph= mexikói meleg fiú, Fabio= olasz, John= az egyetlen közelebbi spanyol haver, együtt Fabioval iszonyat viccesek, spanyolul-olaszul beszélnek egymáshoz, azon az estén kezdtem spanyolul kommunikálni végre) De még ma sem elég, mert a társaságunk nagyobbik hányada nem is tanul spanyolul, angol oktatásban vesz részt…szóval ez nehezíti a gyakorlást, de pl Liával esténként Született feleségeket nézünk spanyolul, és annak nagyon örülünk, hogy értjük, rengeteg jó kifejezés van benne.
Szóval az a buli fergetegesen jól sikerült, mindenkinek nagyon tetszett, és voltunk annyira okosak, hogy úgy szerveztük, hogy megyünk tovább egy clubba táncolni, és nem a lakás volt a végleges party hely..aggódtunk volna a szomszédok miatt is, így éjfél körül elindultunk táncos mulatságba, az odavezető út is élményekkel teli volt, gondolhatjátok…a sok pityókás nemzetközi diák
Aztán más: legutóbbi bejegyzésem arról szólt, hogy de jól sikerült egy dolgozatom, hogy milyen jó, hogy ilyen mikroökonómiás szövegeket megértek blablabla.. az a tanár azóta nagyon megszeretett minket, mert tényleg „nagyon pengék” vagyunk a tantárgyból, vannak ilyen beadandó kis feladatok, ma is visszakaptunk párat, és nem győzött dicsérni minket. Ma már egy-két feladatra a választ is bekiabáltam, nyilván csak szavakat, de meglepődtünk azon is Liával, hogy értjük a szavakat, amiket a szájával mond…( ő ugyanis nagyon nagyon csúnyán és gyorsan beszél). Az még elképzelhetetlen, hogy az esetleges komolyabb elméleti kérdéseimet fltegyem neki spanyolul, de szerencsére eddig mindig választ kaptunk a kérdéseinkre előbb-utóbb. A többi tantárgy is jó, csak az ilyen adatgyűjtős, piackutatásos, csoportmunkás feladat annyira nehéz nekünk, mivel otthon nem ilyen az oktatás..Remélem belejövünk.
Megint más: ITT VOLT SZABI EGY HETET!!!! Nagyon jól éreztük magunkat, ugye?!
Előtte már 2 nappal nem tudtam nagyon másra koncentrálni, készülgettem, vettem egy gumicukor boltban egy óriási műanyag szívecske formájú nyalókát, ami tele volt igazi szívecske formájú nyalókával, és az üres szívecske „táblával” készültem várni Őt a reptéren.. Még jó hogy előtte volt Valentin nap, és be tudtam szerezni ilyen vicces dolgokat Az érkezése előtti napon elmentünk csomóan erasmusosok kirándulni az el Escorial-t megnézni. Összegyűltünk 16an, jó móka volt, de lélekben már nem ott jártam Emeletes vonattal mentünk, és nagyon szép időnk volt, napsütéses, a vonatból gyönyörű tájakat láttunk, és maga a palota nagy havas hegyek között volt éppen akkor, majd teszek fel képet mutatóba. Aztán másnap takarítást rendeztem, megcsináltam az egész lakást egyedül, a lányok nem is voltak itthon egész nap, de én készültem már nagyon „valaki” érkezésére… Amitől kicsit féltem, hogy éppen akkor Liának is itt volt 2 barátnője, akik a nappalinkban aludtak, és Pirita barátnője is megérkezett pár nappal később…így volt 2 olyan nap, amikor 7en voltunk a lakásban, 3 ott lakó, 4 vendég..:) És már akkor is hatalmas kupleráj volt, amikor Szabit vártam. De délutánra ragyogott a lakás, átrendeztem a szobát, hogy ki lehessen nyitni az ágyat (az egy érdekes művelet, és érdekes szerkezet, van egy kis szint különbség a 2 matrac között, de mind1), hajat mostam, csinosan felöltöztem, megfogtam a szívecskét (gondosan becsomagoltam egy zacskóba, hogy csak a reptéren nézzenek hülyének) és irány a reptér!!! Már voltam előtte 2szer a reptéren, egyszer amikor kimentem az unokatesómék elé, Balázsék elé, és egyszer mikor kikísértem a rengeteg csomagjával a régi lakótársat, Zsófit, aki végleg hazament. Ugyanakkor érkezett meg Lia is, aki pár napra hazament, hogy kivizsgáltassa magát, mert nagyon sokáig küszködött a betegséggel. Mindig mikor már vártam ott a terminálnál, arra gondoltam, hogy majd Szabi is jön, és végre eljött a nap Késett a gép vagy félórát, és még le sem szállt, de már mindenkire azt hittem hirtelen, hogy Ő.. Aztán leszállt, előkészítettem a szívecskét, és mikor kijött meglebegtettem előtte Az első örömködés után ezt kérdezte: „honnan szerezted ezt a giccset??” tipikus, nem baj, nekem tetszett,az a lényeg..Neki is!!! Nem?! Szóval utána egy hét holiday következett, első 3 napon tényleg be sem mentem a suliba, ami azt jelenti, hogy igazából egy napot hagytam ki, mert hétfőn és szerdán amúgy sincs sulim, körbejártuk az összes nevezetességet, ettünk finomakat étteremben is (pl Hard Rock Café , ami nagy kedvencem/most már kedvencünk, de természetesen spanyol kaját is ettünk), meg főztem is nagyon jókat. Hard Rock Caféban vettem egy nagyon jó pólót Mayer Daninak szülinapjára, amit Bono tervezett, és egy hal van rajta... ) Az idő nem kedvezett nekünk, nagyon sokat esett az eső, de volt néha egy kis napsütés, és Szabi élvezte, hogy otthon képest milyen meleg van…nekem nem volt melegem Elmentünk Alcalába, aminek van egy nagyon szép régi városrésze, rengeteget fotózott a drága…Majd igyekszem felrakni minél többet. Voltunk hangulatos sörözőben a Liáékkal együtt, ahol megkóstoltattam Vele a Tinto Verano nevű italt, ami vörösbor, martini rosso, fanta szerű ital, meg általában sok jég. Próbáltunk elmenni flamenco estre, de nem találtunk végül, mert amit kinéztünk, ott végül fél 1kor sem volt még az ég világon semmi.. a következő 2 napban be kellett mennem a suliba is, volt egy kisebb idegösszeomlásom egy project miatt marketingből, (szegény Szabi...), aztán persze járkáltunk a városban, egy bizonyos cipőt vadásztunk Szabi egyik barátjának, de nem jártunk sikerrel ez ügyben. Szombaton, az utolsó estén egy kisebb házibuli volt nálunk, mert egyik barátnőnknek, Camilanak( from Brazil) szülinapja volt. Ott is készültek nagyon jó fotók, volt szívecskés lufi, szülinapos csákó, vagy mi az...hmmm...kalap...sisak...nem tudom Vasárnap reggel kimentünk a Rastrora, ami az óriási szabadtéri piac minden vasárnap, és ott ajándékvásárlást tartottunk Szabi családjának, barátainak, nagyon hatékonyak voltunk, és végre..az utolsó nap gyönyörű időnk volt, tűző napsütés, sétáltunk még egy hatalmasat a városban, egy cipőboltot kerestünk közben, mert kinéztem egy nagyon szép tavaszi topánkát magamnak. A bolt zárva volt, de a séta ennek ellenére szuper volt, Szabi már rövid ujjúban virított, és is csak egy kis pulcsiban, ettünk óóóóóriás méretű fagyit...mikor kértem 2 gombócot, erre nem számítottam..akkorát lapátolt bele egy tölcsérbe, ami otthon kb 4 gombóc, és még ugyanennyit a tetejére...lefényképeztük
Végül hazamentünk, összepakoltunk. Az is kalandos volt egy kicsit, mert Szabi hazavitte az én nagy bőröndömet, de véletlenül majdnem a Piritáét vitte haza, utolsó pillanatban kellett átpakolni, hát igen, balesetek előfordulnak... megetettem Őt, hogy ne éhezzen a hazafelé úton, és elindultunk a reptérre. Az nem volt olyan jó..:( Utána hazafelé a metrón kicsit szomorkodtam, de utána otthon beszélgettem csomót Liával, és minden jobb lett. Azóta 5 nap telt el, suliba járok rendesen, vannak új feladataink, elég sok..Főztünk Liával finom ebédet, rántott gombát tojásos rizzsel, meg fokhagymás olajos rákot, úgyhogy zajlik az élet. Ma azt tervezem, hogy elmegyek egy mexikói házibuliba, aminek itt nagy híre van az egyetemen. Itt rendezik a bűnös városban (Villavisiosa-ban, ahol a suli van), mivel egy jó nagy házban, amit eredetileg bordélyháznak építettek, most erasmusosoknak adják ki, kb 20an laknak ott, és mindig ott vannak a legnagyobb házibulik, szinte úgy működik, mint egy nyilvános klub..na ezt megnézem ma
Remélem Ti jól vagytok, és nem voltatok túl szomorúak, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, igyekszem megint gyakran írni, nem ilyen hosszú regényeket, csak kisebb bejegyzéseket, esetleg tényleg csak kis gondolatokat. Írjatok nekem, hogy kivel mi van, mert nagyon hiányoztok.
CSÓK ÖZÖN
U.I.: a "szívecske szó ebben a bejegyzésben esetleg túl sokszor fordult elő, bocsánat érte! :)
2010. február 11., csütörtök
back
Hola guapas y guapos!(Sziasztok csinosak=szépségek!-nőnemben, és hímnemben)
Nagyon rég nem írtam, ez remélem nem gyakran fog előfordulni. De a múltheti iskola kezdés kicsit megviselt, hisz ismertek... a kezdet nem egyszerű, de még így is azt mondom, hogy itt mindenki laza, és talán most már én is lazább tudok lenni. Ezt persze ma mondom, amikor is megírtam az első dolgozatomat(máris), comportamiento de consumidor nevű tárgyból, ami a fogyasztói magatartásnak felel meg, és kellemes csalódás ért. 20 pontból 13,25 pontot értem el, és ezt egy-két hete még csak álmodni sem mertem volna, hogy megértek ilyen szövegeket..Készültem rá nyilván, de úgy gondoltam, hogy ez az elején még nagyon nem fog menni. Van csomó spanyol, akinek hasonló vagy rosszabb pontja lett..ez boldogsággal tölt el. Maga a tantárgy elég közgázos, igazából ezeket már tanultam, csak rég..és kicsit más módszerrel. Liával nagyon meglepődtünk a színvonalon, olyan feladatok voltak órán is, nem értettük, hogy ennyire nem értjük mit kell csinálni, vagy ennyire egyszerű lenne a megoldás..Az utóbbi:) Szóval most meg vagyok elégedve a teljesítményemmel koppkoppkopp...Mázli volt mondjuk, hogy végig karikázós volt a feladat típus (a,b,c,d), mert azér gazdaságimagyarázatot asni szövegesen spanyolul talán még kicsit bonyi, de mondjuk ilyenre számítottam, lesz ilyen is.
Najó folytatom nem sokára, és jöjjenek a régebbi élmények.
Nagyon rég nem írtam, ez remélem nem gyakran fog előfordulni. De a múltheti iskola kezdés kicsit megviselt, hisz ismertek... a kezdet nem egyszerű, de még így is azt mondom, hogy itt mindenki laza, és talán most már én is lazább tudok lenni. Ezt persze ma mondom, amikor is megírtam az első dolgozatomat(máris), comportamiento de consumidor nevű tárgyból, ami a fogyasztói magatartásnak felel meg, és kellemes csalódás ért. 20 pontból 13,25 pontot értem el, és ezt egy-két hete még csak álmodni sem mertem volna, hogy megértek ilyen szövegeket..Készültem rá nyilván, de úgy gondoltam, hogy ez az elején még nagyon nem fog menni. Van csomó spanyol, akinek hasonló vagy rosszabb pontja lett..ez boldogsággal tölt el. Maga a tantárgy elég közgázos, igazából ezeket már tanultam, csak rég..és kicsit más módszerrel. Liával nagyon meglepődtünk a színvonalon, olyan feladatok voltak órán is, nem értettük, hogy ennyire nem értjük mit kell csinálni, vagy ennyire egyszerű lenne a megoldás..Az utóbbi:) Szóval most meg vagyok elégedve a teljesítményemmel koppkoppkopp...Mázli volt mondjuk, hogy végig karikázós volt a feladat típus (a,b,c,d), mert azér gazdaságimagyarázatot asni szövegesen spanyolul talán még kicsit bonyi, de mondjuk ilyenre számítottam, lesz ilyen is.
Najó folytatom nem sokára, és jöjjenek a régebbi élmények.
2010. február 9., kedd
Ahoi!
Na végre hozzám is eljutottak az infók, és én azt hittem, hogy ez megszokott hogy nem hallok az elutazott barátnőről, hisz mondtátok, hogy Anna sem adott jelet.
Elképesztő élmény volt olvasni "hihetetlen, de élmény":) Még egy kis pofozgatás és már ki is lehetne adni utazási kalauzként:) Továbbra is vigyázzatok magatokra!!
Az egyik Hű olvasód;)
Elképesztő élmény volt olvasni "hihetetlen, de élmény":) Még egy kis pofozgatás és már ki is lehetne adni utazási kalauzként:) Továbbra is vigyázzatok magatokra!!
Az egyik Hű olvasód;)
2010. január 31., vasárnap
Hola chicos!
Szerdán írtam utoljára, tehát lássuk mi történt.
Kezdjük a rossz hírrel: kicsit megfáztam, ez annak köszönhető, hogy szerda este erasmusos kocsmatúrára mentünk. És nagggggyon hideg volt, kb.mint otthon. Fagyoskodtunk a buszra várva, aztán a közös városnézős programokon is. Megismerkedtünk egy nagyon aranyos brazil lánnyal, Camilával, és egy német lánnyal, akit már e nyelvtanfolyamról ismertünk, Michaela. Így 4en buliztunk a kocsmatúrán, nagyon jókat beszélgettünk, Michaela nem tud spanyolul nagyon, úgyhogy angolul folyt a társalgás, de a buszos városnézés alatt spanyolul beszéltünk (spanyol nyelvű idegenvezetésű buszra szálltunk, ahol kb. mindenki dél amerikai volt), Camila szépen beszél spanyolul, nem csak a portugálból próbál megélni. Angolul is gyönyörűen beszél, tiszta amerikai kiejtéssel.Végül egy party helyre mentünk, ahol egy órán át még ingyen ihattunk sangriát.Kellően becsiccsentettünk, és nagyon élveztük, a más kultúrákkal való ismerkedést, mindenki kérdezgetett mindenkitől. Ott találkoztunk még többekkel, amerikaiakkal is beszélgettem, mexikóival.
Csütörtökön elég rossz napunk volt,először pillanatragasztóval összeragasztottam a kezem meg egy kis papírzsepit... aztán elmentünk Liával a Thissen múzeumba,látunk nagyon szépeket(Monet, Manet, Renoir), csak nem volt sok időnk, mert mentünk este vendégségbe a mexikói családhoz. Hazafelé Lia ki akart venni pénzt az automatából, és nem tudta kivenni a kártyáját, elromlott az a kitolója...utána meg elnyelte, mert nem vette ki, és hogy nehogy más elvegye, ha mondjuk valaki véletlenül ott felejti...gondolhatjátok...tiszta ideg volt. bankok itt csak du. 2ig vannak nyitva, kivéve csütörtökön,szieszta után 5kor kinyitott. Egy járókelő segített nekünk spanyolul felhívni a bankot, mi teljes pánikban voltunk. Fél órát kellett még várnunk a bank kinyitására,ami jóval hosszabbnak tűnt, közben egy gyanús fiatal srác egyfolytában minket nézett, úgyhogy úgy éreztük a világ összeesküdött ellenünk. Bejutva a bankba az egyik alkalmazott megnézte az automatát, hogy valóban ott van-e a kártya, és ott volt, de nem akarta visszaadni Liának, mert, hogy nem ennek a banknak a kártyája..Szerencsétlen Lia sírva fakadt, hogy akkor most mi lesz, a pasi azt mondta, hívjuk fel Magyarországot, és küldenek egy új kártyát...de addig??
Végül nem tudjuk minek köszönhetően a pasi elcammogott egy másik alkalmazotthoz, tanakodtak, és visszaadták a kártyát. Azért a sírás meghatja az embereket..De hogy senki nem beszél angolul a bankban??? Pánikban pláne nem értettünk belőlük semmit.
De a lényeg, hogy visszaadták, és még a pénzt is odaadták, amit ki akart venni Lia.
Na ezek után gyors öltözés, és irány a mexikói vacsi Lindával, Zsófinak tanulnia kellett. Renfe-vel mentünk, ami vonat, és külön kellett fizetnünk, sebaj. Kaptunk finom vacsorát valami mexikói fűszerrel. 2negész csirkét megcsináltak.A kislányoknak én voltam a babájuk, kisminkeltek, megcsinálták a hajam, és tündériek voltak.Ittunk nagyon jó minőségű tequilát, tényleg köze nem volt azokhoz,amit eddig ittunk. Meg margarita koktélt is kaptunk. Csak nem cukrot, hanem sót tesznek a szélére, és az úgy annyira nem ízlett. De volt itt is rossz élményünk. Áthívtak még egy mexikói cimborát, Eduardo-t, aki kb 40-45 éves lehet, és mosolygott ránk, mint egy tejbetök, próbált ismerkedni, meg fényképezgetett minket. Informatikus, és nagyon érdekelték a kelet európai országok, hogy mit nézzen meg, de azokról mi nem sokat tudunk mesélni, mert magyaráztuk neki, hogy mi inkább nyugatra megyünk...Bulgáriát kérdezgette egyfolytában.. És mikor elindultunk haza(utána nagy partyba készültünk, Linda búcsúbulijára, meg erasmusos bulira), jött velünk Eduardo,és el akart velünk jönni bulizni, hozzá vigyorgott is.."hát ha meghívtok, szívesen megyek" ezt 5ször elmondta, semmit nem reagáltunk rá annyira ciki volt, de na neeee... A vonaton is kínos csöndek, aztán így nekikészült a búcsúzkodásnak, hogy itt kell leszállnunk (előtte mondtuk neki, hogy a Laguna megállónál kell leszállnunk), hát elköszöntünk és leszálltunk..kiderült később, hogy rossz helyen..Vajon ezt direkt csinálta? Mi is figyelhettünk volna jobban, de ki gondolta volna, hogy ez lesz..Végül Eduardo sok vicces percet szerzett nekünk, elképzeltük sombrero kalapban, már tényleg csak az hiányzott róla, meg hogy otthon a birtokán európai lányokat tart...De ilyeneket mondott, hogy meghív minket mindenre mexikóban, meg itt is egy rákvacsorára..elkérte a számunkat, meg megadta az övét, hogy ha bármi segítség kell..de legalább ha hív, tudjuk, hogy nem szabad felvenni.. Egyébként is miatta kellett csomót várnunk a következő vonatra. Hazarohantunk, átöltözés, és éjfélkor indultunk a buliba, a Joy nevű club erasmusosoknak aznap ingyenes volt, hatalmas partinak ígérkezett, hiszen már voltunk ott első szombaton egy jót bulizni. Szegény Camila arra várt, hogy szóljunk neki, mikor indulunk a központba, de addigra már nem volt busza, mivel ő kint lakik a bűnös városban, ahol a sulink van.. Odaértünk a Joyhoz, és akkora sor állt, hogy egyre kevesebb kedvünk volt bemenni...mintha USA-ban lettem volna, csak amerikaiak voltak körülöttünk, az egész belvárost elözönlötték az amerikai diákok.Egy ideig álltunk még, de inkább úgy döntöttünk, hogy elmegyünk iszogatni egy bárba,elbúcsúztattuk Lindát végül azon a helyen, ahol második esténken vacsoráztunk, meg is állapítottuk, hogy milyen remek keret történetünk van. Liának aznap nem volt semmi hangja(még mindig a megfázás), ezért ő írt, meg rajzolt.Így elkezdtünk activity-t játszani, végig élve az össze közös élményünket (4 magyar lány) Jól szórakoztunk.3 és 4 között már itthon is voltunk.
Péntek: későn kelés, bundáskenyér és finom saláta evés közösen (Linda utolsó ebédje), elbúcsúzás Lindától, és kimászás a Bűnös városba órarend egyeztetésre.
Jó hír, hogy van órarendünk,és hétfőn szerdán nincsenek óráink. Ez volt a célunk, ezért kerültük ki a mi erasmusos kordinátorunkat, mert ő nem igazán tudott nekünk segíteni, a magyar kedvelő Miguel viszont azt mondta, segít. Csak így most nekem nincs turizmusos órám, és mindenre együtt járunk Liával, ami nem biztos, hogy olyan hatékony. Együtt megyünk, ott együtt vagyunk, együtt jövünk..Kéne valami külön is, de már nincs pofám visszamenni megint problémázni. Valószínüleg összeszedem magam,és mégis megteszem, hogy azért legyen egy turizmusos tárgyam, és legyünk külön is Liával, jót fog tenni, bár tényleg nagyon jól megvagyunk. Camila (brazil chica) is turizmus szakos, így legalább vele lennék. Nem volt sok értelme kimásznunk, mert nem volt már mit megbeszélni, ahogy mi azt előzetesen gondoltuk, hanem kész, ott volt az órarendünk. Aláírtuk, kértünk a BGF-nek egy igazolást, és mentünk haza. Este áthívtuk Camilát, Lia csinált finom gombalevest, másik Zsófi meg tonhalas tésztát, és belaktunk vele rendesen. Pirita is beköltözött, a finn lány, neki ez volt az első estéje velünk. Természetesen rengeteget beszéltünk ilyenekről mint: és Braziliában ez meg ez hogy van? Finneknél van olyan, hogy..?És ezt hogy mondják? Meg ti esztek ilyet? :)Ittunk brazil üdítőt, meg ettünk finn csokit.Meg valami cukorkát is meg akart velünk kóstoltatni Pirita, ami fekete, és kicsit sós..fujj, én azt kihagytam, de a csoki olyan, mint a boci csoki:)Az est záró etapja a jungle speed elsajátítása volt, és sikerült!!!Mindenki megértette:)Tetszett nekik por su puesto= természetesen. Úgy volt, hogy bemegyünk a városba még inni valamit, de én már kezdtem érezni, hogy megfáztam, és nem akartam rosszabbul lenni, meg hideg is volt, a többiek is egyet értettek azzal, hogy ez így jó kis este volt kimozdulás nélkül is. Azóta kúrálom magam, ittam pár aszpirin c-t, mézes teát, hétvégén csak boltba mentem, Lia volt Piritával várost nézni, meg most bementek inni valamit Gergővel, aki egy hét otthonlét után visszatért Spanyolországba, és remélhetőleg sikeresen levizsgázott otthon. Néztem sorozatot, színházi felvételt, aludtam, főztünk közösen, és ennyi a hétvége. PIHI
Holnaptól meg vissza a pörgésbe!
Teszek fel képeket is majd!
Óriás puszi mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!
Péntek.
Szerdán írtam utoljára, tehát lássuk mi történt.
Kezdjük a rossz hírrel: kicsit megfáztam, ez annak köszönhető, hogy szerda este erasmusos kocsmatúrára mentünk. És nagggggyon hideg volt, kb.mint otthon. Fagyoskodtunk a buszra várva, aztán a közös városnézős programokon is. Megismerkedtünk egy nagyon aranyos brazil lánnyal, Camilával, és egy német lánnyal, akit már e nyelvtanfolyamról ismertünk, Michaela. Így 4en buliztunk a kocsmatúrán, nagyon jókat beszélgettünk, Michaela nem tud spanyolul nagyon, úgyhogy angolul folyt a társalgás, de a buszos városnézés alatt spanyolul beszéltünk (spanyol nyelvű idegenvezetésű buszra szálltunk, ahol kb. mindenki dél amerikai volt), Camila szépen beszél spanyolul, nem csak a portugálból próbál megélni. Angolul is gyönyörűen beszél, tiszta amerikai kiejtéssel.Végül egy party helyre mentünk, ahol egy órán át még ingyen ihattunk sangriát.Kellően becsiccsentettünk, és nagyon élveztük, a más kultúrákkal való ismerkedést, mindenki kérdezgetett mindenkitől. Ott találkoztunk még többekkel, amerikaiakkal is beszélgettem, mexikóival.
Csütörtökön elég rossz napunk volt,először pillanatragasztóval összeragasztottam a kezem meg egy kis papírzsepit... aztán elmentünk Liával a Thissen múzeumba,látunk nagyon szépeket(Monet, Manet, Renoir), csak nem volt sok időnk, mert mentünk este vendégségbe a mexikói családhoz. Hazafelé Lia ki akart venni pénzt az automatából, és nem tudta kivenni a kártyáját, elromlott az a kitolója...utána meg elnyelte, mert nem vette ki, és hogy nehogy más elvegye, ha mondjuk valaki véletlenül ott felejti...gondolhatjátok...tiszta ideg volt. bankok itt csak du. 2ig vannak nyitva, kivéve csütörtökön,szieszta után 5kor kinyitott. Egy járókelő segített nekünk spanyolul felhívni a bankot, mi teljes pánikban voltunk. Fél órát kellett még várnunk a bank kinyitására,ami jóval hosszabbnak tűnt, közben egy gyanús fiatal srác egyfolytában minket nézett, úgyhogy úgy éreztük a világ összeesküdött ellenünk. Bejutva a bankba az egyik alkalmazott megnézte az automatát, hogy valóban ott van-e a kártya, és ott volt, de nem akarta visszaadni Liának, mert, hogy nem ennek a banknak a kártyája..Szerencsétlen Lia sírva fakadt, hogy akkor most mi lesz, a pasi azt mondta, hívjuk fel Magyarországot, és küldenek egy új kártyát...de addig??
Végül nem tudjuk minek köszönhetően a pasi elcammogott egy másik alkalmazotthoz, tanakodtak, és visszaadták a kártyát. Azért a sírás meghatja az embereket..De hogy senki nem beszél angolul a bankban??? Pánikban pláne nem értettünk belőlük semmit.
De a lényeg, hogy visszaadták, és még a pénzt is odaadták, amit ki akart venni Lia.
Na ezek után gyors öltözés, és irány a mexikói vacsi Lindával, Zsófinak tanulnia kellett. Renfe-vel mentünk, ami vonat, és külön kellett fizetnünk, sebaj. Kaptunk finom vacsorát valami mexikói fűszerrel. 2negész csirkét megcsináltak.A kislányoknak én voltam a babájuk, kisminkeltek, megcsinálták a hajam, és tündériek voltak.Ittunk nagyon jó minőségű tequilát, tényleg köze nem volt azokhoz,amit eddig ittunk. Meg margarita koktélt is kaptunk. Csak nem cukrot, hanem sót tesznek a szélére, és az úgy annyira nem ízlett. De volt itt is rossz élményünk. Áthívtak még egy mexikói cimborát, Eduardo-t, aki kb 40-45 éves lehet, és mosolygott ránk, mint egy tejbetök, próbált ismerkedni, meg fényképezgetett minket. Informatikus, és nagyon érdekelték a kelet európai országok, hogy mit nézzen meg, de azokról mi nem sokat tudunk mesélni, mert magyaráztuk neki, hogy mi inkább nyugatra megyünk...Bulgáriát kérdezgette egyfolytában.. És mikor elindultunk haza(utána nagy partyba készültünk, Linda búcsúbulijára, meg erasmusos bulira), jött velünk Eduardo,és el akart velünk jönni bulizni, hozzá vigyorgott is.."hát ha meghívtok, szívesen megyek" ezt 5ször elmondta, semmit nem reagáltunk rá annyira ciki volt, de na neeee... A vonaton is kínos csöndek, aztán így nekikészült a búcsúzkodásnak, hogy itt kell leszállnunk (előtte mondtuk neki, hogy a Laguna megállónál kell leszállnunk), hát elköszöntünk és leszálltunk..kiderült később, hogy rossz helyen..Vajon ezt direkt csinálta? Mi is figyelhettünk volna jobban, de ki gondolta volna, hogy ez lesz..Végül Eduardo sok vicces percet szerzett nekünk, elképzeltük sombrero kalapban, már tényleg csak az hiányzott róla, meg hogy otthon a birtokán európai lányokat tart...De ilyeneket mondott, hogy meghív minket mindenre mexikóban, meg itt is egy rákvacsorára..elkérte a számunkat, meg megadta az övét, hogy ha bármi segítség kell..de legalább ha hív, tudjuk, hogy nem szabad felvenni.. Egyébként is miatta kellett csomót várnunk a következő vonatra. Hazarohantunk, átöltözés, és éjfélkor indultunk a buliba, a Joy nevű club erasmusosoknak aznap ingyenes volt, hatalmas partinak ígérkezett, hiszen már voltunk ott első szombaton egy jót bulizni. Szegény Camila arra várt, hogy szóljunk neki, mikor indulunk a központba, de addigra már nem volt busza, mivel ő kint lakik a bűnös városban, ahol a sulink van.. Odaértünk a Joyhoz, és akkora sor állt, hogy egyre kevesebb kedvünk volt bemenni...mintha USA-ban lettem volna, csak amerikaiak voltak körülöttünk, az egész belvárost elözönlötték az amerikai diákok.Egy ideig álltunk még, de inkább úgy döntöttünk, hogy elmegyünk iszogatni egy bárba,elbúcsúztattuk Lindát végül azon a helyen, ahol második esténken vacsoráztunk, meg is állapítottuk, hogy milyen remek keret történetünk van. Liának aznap nem volt semmi hangja(még mindig a megfázás), ezért ő írt, meg rajzolt.Így elkezdtünk activity-t játszani, végig élve az össze közös élményünket (4 magyar lány) Jól szórakoztunk.3 és 4 között már itthon is voltunk.
Péntek: későn kelés, bundáskenyér és finom saláta evés közösen (Linda utolsó ebédje), elbúcsúzás Lindától, és kimászás a Bűnös városba órarend egyeztetésre.
Jó hír, hogy van órarendünk,és hétfőn szerdán nincsenek óráink. Ez volt a célunk, ezért kerültük ki a mi erasmusos kordinátorunkat, mert ő nem igazán tudott nekünk segíteni, a magyar kedvelő Miguel viszont azt mondta, segít. Csak így most nekem nincs turizmusos órám, és mindenre együtt járunk Liával, ami nem biztos, hogy olyan hatékony. Együtt megyünk, ott együtt vagyunk, együtt jövünk..Kéne valami külön is, de már nincs pofám visszamenni megint problémázni. Valószínüleg összeszedem magam,és mégis megteszem, hogy azért legyen egy turizmusos tárgyam, és legyünk külön is Liával, jót fog tenni, bár tényleg nagyon jól megvagyunk. Camila (brazil chica) is turizmus szakos, így legalább vele lennék. Nem volt sok értelme kimásznunk, mert nem volt már mit megbeszélni, ahogy mi azt előzetesen gondoltuk, hanem kész, ott volt az órarendünk. Aláírtuk, kértünk a BGF-nek egy igazolást, és mentünk haza. Este áthívtuk Camilát, Lia csinált finom gombalevest, másik Zsófi meg tonhalas tésztát, és belaktunk vele rendesen. Pirita is beköltözött, a finn lány, neki ez volt az első estéje velünk. Természetesen rengeteget beszéltünk ilyenekről mint: és Braziliában ez meg ez hogy van? Finneknél van olyan, hogy..?És ezt hogy mondják? Meg ti esztek ilyet? :)Ittunk brazil üdítőt, meg ettünk finn csokit.Meg valami cukorkát is meg akart velünk kóstoltatni Pirita, ami fekete, és kicsit sós..fujj, én azt kihagytam, de a csoki olyan, mint a boci csoki:)Az est záró etapja a jungle speed elsajátítása volt, és sikerült!!!Mindenki megértette:)Tetszett nekik por su puesto= természetesen. Úgy volt, hogy bemegyünk a városba még inni valamit, de én már kezdtem érezni, hogy megfáztam, és nem akartam rosszabbul lenni, meg hideg is volt, a többiek is egyet értettek azzal, hogy ez így jó kis este volt kimozdulás nélkül is. Azóta kúrálom magam, ittam pár aszpirin c-t, mézes teát, hétvégén csak boltba mentem, Lia volt Piritával várost nézni, meg most bementek inni valamit Gergővel, aki egy hét otthonlét után visszatért Spanyolországba, és remélhetőleg sikeresen levizsgázott otthon. Néztem sorozatot, színházi felvételt, aludtam, főztünk közösen, és ennyi a hétvége. PIHI
Holnaptól meg vissza a pörgésbe!
Teszek fel képeket is majd!
Óriás puszi mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!
Péntek.
2010. január 30., szombat
2010. január 27., szerda
A hétfő-keddünk szinte csak az órarend szervezéséről szólt, és még mindig nem értünk el túl sok eredményt!!! Már megőrül tőlünk az egyik erasmus kordinátor, nagyon kedves, de attól még nem érti a problémáinkat. Ezek a következők:
-alig találunk olyan tárgyat, ami kapcsolódik a szakunkhoz, és még nem végeztük el, vagy nem hangzik borzasztóan, és legfőképp jó időpontban van
-mert a tervünk az lenne, hogy azt az 5 órát amink van 3 napra tegyük, hogy ne kelljen minden nap 2 órát utaznunk
Most egy magyar mániás pasi mondta a Liának, hogy semmi gond, mindent megold, és segít, úgyhogy ebben bízom én is, írtam neki emailt, és péntekre kértünk időpontot hozzá. Nagyjából ugyanazokat a tárgyakat szeretném tanulni, mint Lia, de azért egy vagy 2 turizmusos tárgyat is. Abból eddig találtam 3at, szar időpontokban, és az egyik csak angolul van. Igazából olyan, mintha ez csak minket érdekelne, másoktól azt látjuk, hogy leszarják miket tanulnak, felvettek nekik valamit.. Pl 2 belga lánynak olyan az órarendje, hogy konkrétan minden nap kiutaznak 1 óra miatt...na neee.
Na majd talán Miguel segít.
Voltak amúgy még ilyen erasmusos tájékoztatók, azok tetszettek, tegnap a spanyolra mentünk be, és nagyon örültünk neki, hogy mindent értettünk. eddig mindenki iszonyat kedves, kopp kopp kopp.
Hétfő éjszaka havazott, amin megdöbbentem, mert kedden elindultunk suliba verőfényes napsütésben, száraz utakon..és egyszer csak egy autó tetején megpillantottam egy kis hótakarót...visszafordultam, mint a filmekben (MIVVAN??) De azért nagyon szépen sütött a nap, és a suliba menet feltöltődtünk napfénnyel.
Ma sokáig aludtunk,elmegyünk egyet múzeumozni,és este bemegyünk a suliba még egy tájékoztatóra, utána meg buszos városnézésre jó sok erasmusossal. Este talán buli, meg holnap este is.
Ezekről majd beszámolok.
Puszi mindenkinek!!!!
-alig találunk olyan tárgyat, ami kapcsolódik a szakunkhoz, és még nem végeztük el, vagy nem hangzik borzasztóan, és legfőképp jó időpontban van
-mert a tervünk az lenne, hogy azt az 5 órát amink van 3 napra tegyük, hogy ne kelljen minden nap 2 órát utaznunk
Most egy magyar mániás pasi mondta a Liának, hogy semmi gond, mindent megold, és segít, úgyhogy ebben bízom én is, írtam neki emailt, és péntekre kértünk időpontot hozzá. Nagyjából ugyanazokat a tárgyakat szeretném tanulni, mint Lia, de azért egy vagy 2 turizmusos tárgyat is. Abból eddig találtam 3at, szar időpontokban, és az egyik csak angolul van. Igazából olyan, mintha ez csak minket érdekelne, másoktól azt látjuk, hogy leszarják miket tanulnak, felvettek nekik valamit.. Pl 2 belga lánynak olyan az órarendje, hogy konkrétan minden nap kiutaznak 1 óra miatt...na neee.
Na majd talán Miguel segít.
Voltak amúgy még ilyen erasmusos tájékoztatók, azok tetszettek, tegnap a spanyolra mentünk be, és nagyon örültünk neki, hogy mindent értettünk. eddig mindenki iszonyat kedves, kopp kopp kopp.
Hétfő éjszaka havazott, amin megdöbbentem, mert kedden elindultunk suliba verőfényes napsütésben, száraz utakon..és egyszer csak egy autó tetején megpillantottam egy kis hótakarót...visszafordultam, mint a filmekben (MIVVAN??) De azért nagyon szépen sütött a nap, és a suliba menet feltöltődtünk napfénnyel.
Ma sokáig aludtunk,elmegyünk egyet múzeumozni,és este bemegyünk a suliba még egy tájékoztatóra, utána meg buszos városnézésre jó sok erasmusossal. Este talán buli, meg holnap este is.
Ezekről majd beszámolok.
Puszi mindenkinek!!!!
2010. január 26., kedd
2010. január 25., hétfő
Sziasztok!
A hétvége pihenéssel telt, Lia gyógyulgatott, ismét elemében van, ez abból látszik, hogy elkezd idétlen hangon "ordibálni velünk", valamint szerelmének skype-on magas hossszú, kitartott hangon bókol. :) Ez a lakás fő hangja, tegnap megállapítottuk a többiekkel, hogy ez nagyon hiányzott.
Zsófinak jött egy barátja, és hozott nekünk vegetát, jupppppíííí:D
A szombat az tényleg csak punnyadás volt, este elmentem boltba, hogy másnap legyen kenyerünk. És egy nagy adag gyümisalit is csináltam, dinnyével, almával, szőlővel, eperrel, és ismét görög joghurttal.
Vasárnap reggel elmentünk egy hatalmas utcai vásárba, annyi jó dolgot láttuk, hogy ihaj.. De mi inkább praktikus dolgokat vettünk, mint fokhagymanyomó, meleg itthoni nadrág, ilyesmi:)Jó tanácsot kaptunk Zsófitól, hogy érjünk oda 10re, mert déltől moccanni sem lehet...és tényleg, hihetetlen embermennyiség volt..A metrómegállónál is hering effektus. Hazajöttünk ebédelni, tésztát ettünk (ami már a fülünkön jött ki, mert péntek óta azt ettük, véletlenül túl nagy mennyiséget csináltunk a pörkölthöz. De megpróbáltuk mindig máshogy elkészíteni, ez tegnap azt jelentette, hogy sajtos,tejszínes öntetet csináltunk hozzá. Ebéd után annyira szépen sütött a nap, hogy "vétek lett volna itthon maranni anyám" (idézet nagymamámtól:)). Úgyhogy megnéztük a Plaza Mayort, Madrid másik főterét, ami eddig még kimaradt. Számomra is új volt a látvány, mert amikor Camiloékkal voltam ott 2 éve, akkor egy fesztivál volt, és dugig volt emberekkel. Nagyon szép tér, és a környező utcácskák is gyönyörűek!!! Közben megint belebotlottunk pár szuper boltba,igyekeztünk ellenállni a kísértésnek, és voltunk egy zöldség-gyümölcs-hal piacon...jajj gyárákák...az fantasztikus:)
Este csináltam avokádókrémet, nagyon ízlett a lányoknak, pedig az avokádó nem volt tökéletes..Az elkészítési módom persze az volt:D Beszélgettünk családjainkkal, barátainkkal, és megnéztünk egy filmet félig. A Julie és Julia-t, a lányok ma vizsgáznak ma, ezért inkább majd ma befejezzük. Hajrá lányok!:)
És nektek is hajrá, ha még lenne vizsgátok!
PUSZI
A hétvége pihenéssel telt, Lia gyógyulgatott, ismét elemében van, ez abból látszik, hogy elkezd idétlen hangon "ordibálni velünk", valamint szerelmének skype-on magas hossszú, kitartott hangon bókol. :) Ez a lakás fő hangja, tegnap megállapítottuk a többiekkel, hogy ez nagyon hiányzott.
Zsófinak jött egy barátja, és hozott nekünk vegetát, jupppppíííí:D
A szombat az tényleg csak punnyadás volt, este elmentem boltba, hogy másnap legyen kenyerünk. És egy nagy adag gyümisalit is csináltam, dinnyével, almával, szőlővel, eperrel, és ismét görög joghurttal.
Vasárnap reggel elmentünk egy hatalmas utcai vásárba, annyi jó dolgot láttuk, hogy ihaj.. De mi inkább praktikus dolgokat vettünk, mint fokhagymanyomó, meleg itthoni nadrág, ilyesmi:)Jó tanácsot kaptunk Zsófitól, hogy érjünk oda 10re, mert déltől moccanni sem lehet...és tényleg, hihetetlen embermennyiség volt..A metrómegállónál is hering effektus. Hazajöttünk ebédelni, tésztát ettünk (ami már a fülünkön jött ki, mert péntek óta azt ettük, véletlenül túl nagy mennyiséget csináltunk a pörkölthöz. De megpróbáltuk mindig máshogy elkészíteni, ez tegnap azt jelentette, hogy sajtos,tejszínes öntetet csináltunk hozzá. Ebéd után annyira szépen sütött a nap, hogy "vétek lett volna itthon maranni anyám" (idézet nagymamámtól:)). Úgyhogy megnéztük a Plaza Mayort, Madrid másik főterét, ami eddig még kimaradt. Számomra is új volt a látvány, mert amikor Camiloékkal voltam ott 2 éve, akkor egy fesztivál volt, és dugig volt emberekkel. Nagyon szép tér, és a környező utcácskák is gyönyörűek!!! Közben megint belebotlottunk pár szuper boltba,igyekeztünk ellenállni a kísértésnek, és voltunk egy zöldség-gyümölcs-hal piacon...jajj gyárákák...az fantasztikus:)
Este csináltam avokádókrémet, nagyon ízlett a lányoknak, pedig az avokádó nem volt tökéletes..Az elkészítési módom persze az volt:D Beszélgettünk családjainkkal, barátainkkal, és megnéztünk egy filmet félig. A Julie és Julia-t, a lányok ma vizsgáznak ma, ezért inkább majd ma befejezzük. Hajrá lányok!:)
És nektek is hajrá, ha még lenne vizsgátok!
PUSZI
2010. január 23., szombat
2010. január 22., péntek
Kedves Mindenki:)
Tegnap voltunk Múzeumban Lindával, ahol nem értettük, hogy mi a tematika, és hogy a termek berendezésében mi a koncepció, de nagyon tetszett nekünk. Itt minden múzeumba be lehet menni ingyen, csak meg kell találni a jó napot. A múzeumba menet találtunk egy olyan aluljárót, hogy egész otthon éreztük magunkat. Csövesek, pis és bűz mindenhol..Hát ilyen is van itt??wow
Hazafelé egy számunkra új boltba kalauzolt minket, MERCADONA.Liával oda meg vissza voltunk...nem tudtunk elszakadni egy-egy polctól.Linda próbált minket leállítani: "Lányok, még itt lesztek fél évig, lesz időtök, felehetitek az egész Mercadonát.." :)
Végül meggyőzött. Este felvágtam a mexikóiaknak készítendő karajt, csináltam salátát, meg kisütöttem halat, mi azt ettüka Liával, lányok meg pörköltet salival, úgyhogy meghitten vacsoráztunk 4esben, jó volt nagyon. Utána meg képeket nézegettünk, és hülyültünk a szobánkban.
Ma reggel korán keltünk, mert erasmusos Prado látogatásra mentünk.Kicsit késtünk, de megvártak minket. Egy idegenvezető nő is jött velünk, nagyon szépen beszélt spanyolul, mármint értettük:) És megnéztük gyorsan a leghíresebb, legjelentősebb festményeket. Velázquez, El Greco, Goya. Olyan művészeti dolgokat magyarázott a nő...és megértettük nagyjából. Szerintem csak 3an 4en értettünk valamit...Legtöbben nada=semmit.:)És a legviccesebb dolog...Az egyik Velázquez festményen megpillantottam egy ismerősöm..Előd Álmos ott pózolt félmesztelenül, egy 16. századi festményen. A kép címe los borrachos= részegek. Már ellinkeltem neki is a képet, de a számítógépen nem látszik olyan jól, ott nem hasonlít annyira..Élőben kiköpött Álmos volt. (akit érdekel, a jóban rosszban-ban játszotta Dávid szerepét...meg lehet nézni):)
Hazajöttünk és nekiálltunk főzni. Én megcsináltam anya kukorica levesét, amihez sajnos vegetát vagy olyasfélét nem találtunk, de azért jó lett..azt mondták a lányok:) Lia csinálta a pörköltet, tejszínesen, ezekkel a konyhai eszközökkel minden nehézkes egy kicsit, de megoldjuk.. Még leszaladtunk a boltba gombáért, mert azt tegnap elfelejtettük. És próbáltuk azt is megszülni, hogy mi legyen a desszert. A véletlenül vett sűrített tejjel akartunk kezdeni valamit, Lia ismer egy receptet, amihez az kell, meg mangópüré. Hát persze, hogy nem találtunk mangópürét.. már a kínaiakban is csalódnunk kellett, ott sem volt, Úgyhogy vettünk egy fél sárgadinnyét, és a többi gyümölccsel összemixelve csináltam egy finom gyümisalit. Görög joghurttal kevertem össze, meg cukorral. Ezt most Ági barátnőm inspirálta. Köszi!:) Tényleg nagyon ízlett minden mindenkinek. A mexikóiak tündériek voltak, a két kislány olyan, mint pocahontas. Egyikük 8 éves, a másik 5. Nagyon nehéz volt megérteni a családot, és le is fáradtunk a végére, de sztem minket is megkedveltek, már csütörtökre meg is vagyunk hívva mind a 4en, mielőtt még Linda hazautazik. Csinál nekünk az apuka tequilát, meg margaritát, ahogy azt kell. Csináltunk képeket, majd töltök fel.
Lia most estére rosszul lett, fáj a torka,feje..de reméljük semmi komoly.Főztem neki teát, csak véletlenül a vörös borába öntöttem, úgyhogy kapott forraltbort:)
Holnap pihenés, mosás, tornázás, Nektek írás..:)
Remélem már mindenki tud megjegyzést írni, mert küldtem nektek mailt.
PUSZ
Tegnap voltunk Múzeumban Lindával, ahol nem értettük, hogy mi a tematika, és hogy a termek berendezésében mi a koncepció, de nagyon tetszett nekünk. Itt minden múzeumba be lehet menni ingyen, csak meg kell találni a jó napot. A múzeumba menet találtunk egy olyan aluljárót, hogy egész otthon éreztük magunkat. Csövesek, pis és bűz mindenhol..Hát ilyen is van itt??wow
Hazafelé egy számunkra új boltba kalauzolt minket, MERCADONA.Liával oda meg vissza voltunk...nem tudtunk elszakadni egy-egy polctól.Linda próbált minket leállítani: "Lányok, még itt lesztek fél évig, lesz időtök, felehetitek az egész Mercadonát.." :)
Végül meggyőzött. Este felvágtam a mexikóiaknak készítendő karajt, csináltam salátát, meg kisütöttem halat, mi azt ettüka Liával, lányok meg pörköltet salival, úgyhogy meghitten vacsoráztunk 4esben, jó volt nagyon. Utána meg képeket nézegettünk, és hülyültünk a szobánkban.
Ma reggel korán keltünk, mert erasmusos Prado látogatásra mentünk.Kicsit késtünk, de megvártak minket. Egy idegenvezető nő is jött velünk, nagyon szépen beszélt spanyolul, mármint értettük:) És megnéztük gyorsan a leghíresebb, legjelentősebb festményeket. Velázquez, El Greco, Goya. Olyan művészeti dolgokat magyarázott a nő...és megértettük nagyjából. Szerintem csak 3an 4en értettünk valamit...Legtöbben nada=semmit.:)És a legviccesebb dolog...Az egyik Velázquez festményen megpillantottam egy ismerősöm..Előd Álmos ott pózolt félmesztelenül, egy 16. századi festményen. A kép címe los borrachos= részegek. Már ellinkeltem neki is a képet, de a számítógépen nem látszik olyan jól, ott nem hasonlít annyira..Élőben kiköpött Álmos volt. (akit érdekel, a jóban rosszban-ban játszotta Dávid szerepét...meg lehet nézni):)
Hazajöttünk és nekiálltunk főzni. Én megcsináltam anya kukorica levesét, amihez sajnos vegetát vagy olyasfélét nem találtunk, de azért jó lett..azt mondták a lányok:) Lia csinálta a pörköltet, tejszínesen, ezekkel a konyhai eszközökkel minden nehézkes egy kicsit, de megoldjuk.. Még leszaladtunk a boltba gombáért, mert azt tegnap elfelejtettük. És próbáltuk azt is megszülni, hogy mi legyen a desszert. A véletlenül vett sűrített tejjel akartunk kezdeni valamit, Lia ismer egy receptet, amihez az kell, meg mangópüré. Hát persze, hogy nem találtunk mangópürét.. már a kínaiakban is csalódnunk kellett, ott sem volt, Úgyhogy vettünk egy fél sárgadinnyét, és a többi gyümölccsel összemixelve csináltam egy finom gyümisalit. Görög joghurttal kevertem össze, meg cukorral. Ezt most Ági barátnőm inspirálta. Köszi!:) Tényleg nagyon ízlett minden mindenkinek. A mexikóiak tündériek voltak, a két kislány olyan, mint pocahontas. Egyikük 8 éves, a másik 5. Nagyon nehéz volt megérteni a családot, és le is fáradtunk a végére, de sztem minket is megkedveltek, már csütörtökre meg is vagyunk hívva mind a 4en, mielőtt még Linda hazautazik. Csinál nekünk az apuka tequilát, meg margaritát, ahogy azt kell. Csináltunk képeket, majd töltök fel.
Lia most estére rosszul lett, fáj a torka,feje..de reméljük semmi komoly.Főztem neki teát, csak véletlenül a vörös borába öntöttem, úgyhogy kapott forraltbort:)
Holnap pihenés, mosás, tornázás, Nektek írás..:)
Remélem már mindenki tud megjegyzést írni, mert küldtem nektek mailt.
PUSZ
2010. január 21., csütörtök
Hola!
Tegnap először közlekedtem egyedül Madridban. Lia a reggeli órára nem jött be, mert nyelvtanoztunk, és az alvást érthető módon előrébb helyezte. Gergő pedig elkésett a találkozóról, úgyhogy egyedül maradtam, és már nagyon vártam a félórás buszozást a sulihoz, hogy hallgathatok egy kis zenét, olvasgathatom a spanyol újságot, de ez a tervem füstbement, mert egy német erasmusos srác is azzal a busszal jött, úgyhogy beszélgettünk. Mivel Lia nem volt ott, én voltam a kb. a legjobb spanyolos a csoportban, de azért nekem is kell a gyakorlás rendesen, és jó hallgatni a tanárnőt, jó, hogy érteni minden szavát. Szünetben skypeoltam Szabival, bent a suliban általában nagyon jó a vétel. A délben kezdődő órán már ott voltak Liáék is. Az órák szórakoztatóak, van egy olasz fiú, aki csak próbál átültetni mindent spanyolba, olyan olaszos a hangsúlya meg a gesztikulálása…Az egész ember egy karikatúra, vézna nagyfogú, ránézel, és nevetned kell, mosolyog egyfolytában..Olyan hangsúlya van, mint a Boratnak.:) De mindenki borzasztó kiejtéssel beszél, a belgák mintha franciául beszélnének, a németek és az angolok…húú nagyon durva, nehéz nem nevetni
Délután Liával bementünk a városba, utána bevásároltunk, csináltunk vacsit, ami nem sikerült túl jól, olcsó tészta volt, és a trappista is hiányzott… Majd kell találnunk hasonlót. Szerettünk volna csinálni kókuszos sütit, de alig találtunk kókuszt, azt mondták, nem használják nagyon…De ez hogy lehet??? Szerencsére van egy kínai bolt a sarkon, és ott találtunk kókuszt…a probléma csak otthon realizálódott, tejport szerettünk volna venni, de kiderült, hogy sűrített tejet vettünk, csak az nem látszott a fémdobozon…Úgyhogy kókuszgolyó nem készült..de majd vadászunk tejport is. Ami még nagyon hiányzik, az a szénsavas ásványvíz!!!!!!!nagyon mert itt alig van szénsavas, ami meg van az sós..de majd azt is keresek, ez lesz a küldetésem.:)
Vacsi után készülődés az első erasmusos bulira, ami igazából az előző erasmusosok záróbulija volt, de már az újak is becsatlakoztak. Itthon iszogattunk gin-almát, de mind2 olcsó volt, úgyhogy együtt is nagyon rossz..:)A hangulatot azért meghozta. Lia, Gergő és én, nekivágtunk a városnak, kisebb malőrökkel, rossz irányba szálltunk fel a metróra, stb. Végül Madrid főterén, a Sol-on egy 2-3 négyzetméteres óriás térképet leterítve próbáltuk kitalálni, hogy merre menjünk a bulihelyre..:)Komikus volt, csináltunk képet, majd felrakom..Mint Joey Londonban
A party jól sikerült, bár úgy tudtuk, hogy ingyenes a belépés az erasmusosoknak, 10 eurót kellett fizetni, viszont azért kaptunk 2 italt is, úgy már nem rossz. Jó zenék mentek, jókat táncoltunk.
Fél 4 körül viszont kidőltünk, ami otthoni viszonylatban normális, de spanyol viszonylatban nem, akkor indul a buli De az is meglepő, hogy 12kor elindult a buli, mert itt 2kor szokott ugye..mondjuk itt erasmusosok vannak.
Ma délben keltünk, kis pihi reggeli(vagy ebéd vagy mi), és nemsokára megyünk Lindával (lakóárs) múzeumba, kicsit kultúrálódunk. Utána bevásárlás holnapra, mert jön a mexikói család és mi főzünk Liával. Este erősítünk, ez a terv És holnap erasmusosokkal megyünk a Prado múzeumba.
Igyekszem megcsinálni, hogy mindenki írhasson megjegyzést itt a blogon, mert többen panaszkodtak, amint tudom, megcsinálom, ha Lia segít
Puszi mindenkinek
Tegnap először közlekedtem egyedül Madridban. Lia a reggeli órára nem jött be, mert nyelvtanoztunk, és az alvást érthető módon előrébb helyezte. Gergő pedig elkésett a találkozóról, úgyhogy egyedül maradtam, és már nagyon vártam a félórás buszozást a sulihoz, hogy hallgathatok egy kis zenét, olvasgathatom a spanyol újságot, de ez a tervem füstbement, mert egy német erasmusos srác is azzal a busszal jött, úgyhogy beszélgettünk. Mivel Lia nem volt ott, én voltam a kb. a legjobb spanyolos a csoportban, de azért nekem is kell a gyakorlás rendesen, és jó hallgatni a tanárnőt, jó, hogy érteni minden szavát. Szünetben skypeoltam Szabival, bent a suliban általában nagyon jó a vétel. A délben kezdődő órán már ott voltak Liáék is. Az órák szórakoztatóak, van egy olasz fiú, aki csak próbál átültetni mindent spanyolba, olyan olaszos a hangsúlya meg a gesztikulálása…Az egész ember egy karikatúra, vézna nagyfogú, ránézel, és nevetned kell, mosolyog egyfolytában..Olyan hangsúlya van, mint a Boratnak.:) De mindenki borzasztó kiejtéssel beszél, a belgák mintha franciául beszélnének, a németek és az angolok…húú nagyon durva, nehéz nem nevetni
Délután Liával bementünk a városba, utána bevásároltunk, csináltunk vacsit, ami nem sikerült túl jól, olcsó tészta volt, és a trappista is hiányzott… Majd kell találnunk hasonlót. Szerettünk volna csinálni kókuszos sütit, de alig találtunk kókuszt, azt mondták, nem használják nagyon…De ez hogy lehet??? Szerencsére van egy kínai bolt a sarkon, és ott találtunk kókuszt…a probléma csak otthon realizálódott, tejport szerettünk volna venni, de kiderült, hogy sűrített tejet vettünk, csak az nem látszott a fémdobozon…Úgyhogy kókuszgolyó nem készült..de majd vadászunk tejport is. Ami még nagyon hiányzik, az a szénsavas ásványvíz!!!!!!!nagyon mert itt alig van szénsavas, ami meg van az sós..de majd azt is keresek, ez lesz a küldetésem.:)
Vacsi után készülődés az első erasmusos bulira, ami igazából az előző erasmusosok záróbulija volt, de már az újak is becsatlakoztak. Itthon iszogattunk gin-almát, de mind2 olcsó volt, úgyhogy együtt is nagyon rossz..:)A hangulatot azért meghozta. Lia, Gergő és én, nekivágtunk a városnak, kisebb malőrökkel, rossz irányba szálltunk fel a metróra, stb. Végül Madrid főterén, a Sol-on egy 2-3 négyzetméteres óriás térképet leterítve próbáltuk kitalálni, hogy merre menjünk a bulihelyre..:)Komikus volt, csináltunk képet, majd felrakom..Mint Joey Londonban
A party jól sikerült, bár úgy tudtuk, hogy ingyenes a belépés az erasmusosoknak, 10 eurót kellett fizetni, viszont azért kaptunk 2 italt is, úgy már nem rossz. Jó zenék mentek, jókat táncoltunk.
Fél 4 körül viszont kidőltünk, ami otthoni viszonylatban normális, de spanyol viszonylatban nem, akkor indul a buli De az is meglepő, hogy 12kor elindult a buli, mert itt 2kor szokott ugye..mondjuk itt erasmusosok vannak.
Ma délben keltünk, kis pihi reggeli(vagy ebéd vagy mi), és nemsokára megyünk Lindával (lakóárs) múzeumba, kicsit kultúrálódunk. Utána bevásárlás holnapra, mert jön a mexikói család és mi főzünk Liával. Este erősítünk, ez a terv És holnap erasmusosokkal megyünk a Prado múzeumba.
Igyekszem megcsinálni, hogy mindenki írhasson megjegyzést itt a blogon, mert többen panaszkodtak, amint tudom, megcsinálom, ha Lia segít
Puszi mindenkinek
2010. január 20., szerda
megkésve bár, de..:)
Ismét kihagytam egy napot, úgyhogy összefoglaló következik:)
Tegnap elkezdődött a suli, illetve még csak a regisztráción vagyunk túl, meg kapunk egy hetes nyelvtanfolyamot is. A suli elég messze van, mondjuk mintha Gödöllőre járnék, de a környezet szuper. Elneveztük BŰNÖS VÁROS-nak a települést (Villaviciosa), mert azt mondták nekünk spanyol arcok, hogy a viciosa kifejezést arra használják, aki szereti a bűnös dolgokat. (szótárban megnéztük:……………..)Szóval hipermodern, az ügyintézésre időpontot kapsz, van egy recepciós néni, aki nagyon segítőkész (mint otthon a TO-snénik…) Mindenhol van internet, kis tó, pálmafák, sportpályák, csilivili…A diákok mászkálnak a kis laptopjukkal, leparkolnak a kocsiukkal. Najó, azért a buszon is vannak rendesen, amivel mi megyünk.
Ági! Van mikro a suliban!!!(mármint mikrohullámsütő, arra mi is vágynánk a BGF-en)
A tanfolyam kezdőknek van, de én örülök az ismétlésnek, és szórakoztató, ahogy a németek meg az angolok próbálkoznak spanyolul beszélni…A finnek sem rosszak. A tanárnő nagyon jófej, szereti Budapestet, mert tanított az ELTE-n fél évet.(de ez régen volt, akkor mikor az Evitát forgatták, mondta, hogy látta Antonio Banderast)
Sok jófej diák van, róluk még biztos lesz szó, még csak ismerkedünk. Megvan az új szobatársunk, ugyanis eddig úgy volt, hogy még egy magyar lánnyal fogunk lakni, de ő csak 3 hónapra marad, nekünk viszont 5 hónapra kell lakótárs. Egy finn lány, Pirita. Szegről-végről rokon végülis…Suli után eljött megnézni a lakást, és tetszett neki, nagyon szimpatikus, spanyolul abszolút nem tud, angolul sem perfekt, de jól megleszünk, és legalább itthon is beszélünk kicsit idegenül.
Már összemosom a 2 nap emlékeit, eseményeit, a tanfolyam csak ma kezdődött, de tegnap még volt két számunkra fontos esemény. Liával bevásároltunk a Lidlbe, vettünk mindenfélét, ami jól jöhet éhenhalás veszélye esetén, mirelit dolgokat többek között. Rántott hal, rákok, krumpli…Zöldség-gyümölcsből is feltankoltuk magunkat, és nagyon büszkék voltunk magunkra, hogy milyen jó lesz ez nekünk..Anyagiak mindig aggasztanak azért, mert mégis drágább itt élni, de pl a rákok, halak olcsóbbak, a koktél paradicsom is, amit szeretünk nagyon Próbálunk hasznos dolgokat venni.
A másik ami tegnap történt, hogy elmentünk egy kicsit kocsmázni. Bekerült a képbe még egy magyar, egy BGFes fiú,Gergő, akivel Lia már felvette a kapcsolatot, és tegnap suliba menet találkoztunk, azt hittük ő nagyon jól beszél spanyolul, tévedtünk. Most kezdett tanulni, de ő szeretne itt megtanulni, és spanyolul felvenni az órákat. Tegnap már együtt mentünk vele is suliba. Ő ideiglenesen spanyolokkal lakik, és ők mutattak neki egy kocsmát, ahol minden kör mellé hoznak tapasokat (harapnivalókat), és egész jó áron van a sör. 2 euro. Szóval elvitt minket oda, és nagyon tetszett nekünk, teljesen autentikus, kis lepattant kocsma, le sem tudsz ülni, csak pultot támasztani..:) Finom volt a sör, fantás-bor és a tapasok is. Mindig hoznak vmit találomra. Ettünk tonhalas valamivel töltött rétestészta szerű bigyót, meg sültkrumplit finom öntettel.
Ma este ezeket sajnos nem tudom feltölteni, mert elment a net, hülye felhasználók néha kikapcsolják, elmennek aludni És most este még jót beszélgettem a lakótársakkal, akik nem sokára itt hagynak minket…Olyannyira jót, hogy már szerda van, és reggel megyünk suliba.Csak ezt még mindenképp be akartam gépelni. Így végül 2 nap maradt ki a blogolásból.
Puszi
Tegnap elkezdődött a suli, illetve még csak a regisztráción vagyunk túl, meg kapunk egy hetes nyelvtanfolyamot is. A suli elég messze van, mondjuk mintha Gödöllőre járnék, de a környezet szuper. Elneveztük BŰNÖS VÁROS-nak a települést (Villaviciosa), mert azt mondták nekünk spanyol arcok, hogy a viciosa kifejezést arra használják, aki szereti a bűnös dolgokat. (szótárban megnéztük:……………..)Szóval hipermodern, az ügyintézésre időpontot kapsz, van egy recepciós néni, aki nagyon segítőkész (mint otthon a TO-snénik…) Mindenhol van internet, kis tó, pálmafák, sportpályák, csilivili…A diákok mászkálnak a kis laptopjukkal, leparkolnak a kocsiukkal. Najó, azért a buszon is vannak rendesen, amivel mi megyünk.
Ági! Van mikro a suliban!!!(mármint mikrohullámsütő, arra mi is vágynánk a BGF-en)
A tanfolyam kezdőknek van, de én örülök az ismétlésnek, és szórakoztató, ahogy a németek meg az angolok próbálkoznak spanyolul beszélni…A finnek sem rosszak. A tanárnő nagyon jófej, szereti Budapestet, mert tanított az ELTE-n fél évet.(de ez régen volt, akkor mikor az Evitát forgatták, mondta, hogy látta Antonio Banderast)
Sok jófej diák van, róluk még biztos lesz szó, még csak ismerkedünk. Megvan az új szobatársunk, ugyanis eddig úgy volt, hogy még egy magyar lánnyal fogunk lakni, de ő csak 3 hónapra marad, nekünk viszont 5 hónapra kell lakótárs. Egy finn lány, Pirita. Szegről-végről rokon végülis…Suli után eljött megnézni a lakást, és tetszett neki, nagyon szimpatikus, spanyolul abszolút nem tud, angolul sem perfekt, de jól megleszünk, és legalább itthon is beszélünk kicsit idegenül.
Már összemosom a 2 nap emlékeit, eseményeit, a tanfolyam csak ma kezdődött, de tegnap még volt két számunkra fontos esemény. Liával bevásároltunk a Lidlbe, vettünk mindenfélét, ami jól jöhet éhenhalás veszélye esetén, mirelit dolgokat többek között. Rántott hal, rákok, krumpli…Zöldség-gyümölcsből is feltankoltuk magunkat, és nagyon büszkék voltunk magunkra, hogy milyen jó lesz ez nekünk..Anyagiak mindig aggasztanak azért, mert mégis drágább itt élni, de pl a rákok, halak olcsóbbak, a koktél paradicsom is, amit szeretünk nagyon Próbálunk hasznos dolgokat venni.
A másik ami tegnap történt, hogy elmentünk egy kicsit kocsmázni. Bekerült a képbe még egy magyar, egy BGFes fiú,Gergő, akivel Lia már felvette a kapcsolatot, és tegnap suliba menet találkoztunk, azt hittük ő nagyon jól beszél spanyolul, tévedtünk. Most kezdett tanulni, de ő szeretne itt megtanulni, és spanyolul felvenni az órákat. Tegnap már együtt mentünk vele is suliba. Ő ideiglenesen spanyolokkal lakik, és ők mutattak neki egy kocsmát, ahol minden kör mellé hoznak tapasokat (harapnivalókat), és egész jó áron van a sör. 2 euro. Szóval elvitt minket oda, és nagyon tetszett nekünk, teljesen autentikus, kis lepattant kocsma, le sem tudsz ülni, csak pultot támasztani..:) Finom volt a sör, fantás-bor és a tapasok is. Mindig hoznak vmit találomra. Ettünk tonhalas valamivel töltött rétestészta szerű bigyót, meg sültkrumplit finom öntettel.
Ma este ezeket sajnos nem tudom feltölteni, mert elment a net, hülye felhasználók néha kikapcsolják, elmennek aludni És most este még jót beszélgettem a lakótársakkal, akik nem sokára itt hagynak minket…Olyannyira jót, hogy már szerda van, és reggel megyünk suliba.Csak ezt még mindenképp be akartam gépelni. Így végül 2 nap maradt ki a blogolásból.
Puszi
2010. január 17., vasárnap
A mai nap csak du. 2kor indult, de ez az első bejegyzés tartalmából kiderülhet, hogy miért:)
Elmentünk egy kicsit várost nézni, és wifit vadászni, mert itthon nem találtunk délután.....:(
Ugyanis azt lopjuk. Képet majd rakosgatok még párat, csak nem ma...
Kifizettünk egy havi lakbért, meg a kauciót. Jajj de sok költség van, no majd kigazdálkodjuk valahogy. Köszönet a főtámogatóinknak: A CSALÁDNAK :)
Este mehettünk volna a lakótársainkkal egy mexikói családhoz vacsorára, de inkább itthon maradtunk pihizni, majd legközelebb. Tegnap bevásároltunk, ezt kihagytam az első bejegyzésből, van közel egy LIDL, felmértük az árakat, és megvettük a szükséges cuccokat, úgyhogy ma azt vacsoráztuk, és a kis laptopunkkal pihengettünk a Liával.
Most megyek aludni, képek majd érkeznek.
Azt is meg fogom oldani, hogy tudjatok nekem ide is megjegyzéseket írni...majd szépen apránként mindent....
JÓ éjt!
Elmentünk egy kicsit várost nézni, és wifit vadászni, mert itthon nem találtunk délután.....:(
Ugyanis azt lopjuk. Képet majd rakosgatok még párat, csak nem ma...
Kifizettünk egy havi lakbért, meg a kauciót. Jajj de sok költség van, no majd kigazdálkodjuk valahogy. Köszönet a főtámogatóinknak: A CSALÁDNAK :)
Este mehettünk volna a lakótársainkkal egy mexikói családhoz vacsorára, de inkább itthon maradtunk pihizni, majd legközelebb. Tegnap bevásároltunk, ezt kihagytam az első bejegyzésből, van közel egy LIDL, felmértük az árakat, és megvettük a szükséges cuccokat, úgyhogy ma azt vacsoráztuk, és a kis laptopunkkal pihengettünk a Liával.
Most megyek aludni, képek majd érkeznek.
Azt is meg fogom oldani, hogy tudjatok nekem ide is megjegyzéseket írni...majd szépen apránként mindent....
JÓ éjt!
Tehát itt lakunk, vagyis ez a kilátás a szobánkból, valószínűleg majd a saját szobámból is ez lesz, mert az a szoba itt van mellettünk. Pálmafa is van ám a játszótéren:) Tipikus mediterrán lakórész, ahol nem a leggazdagabbak laknak, de teljesen korrekt. Első napunkon- azaz tegnap- készült a kép, ahogy felébredtünk. Utána pedig nekivágtunk a spanyol fővárosnak. Első dolgunk volt, hogy a metrómegálló felé bementünk egy pékségbe, megnéztük milyen árak vannak, ha suli előtt vennénk valami kis sütit. Ilyen csomagolt spanyol sütiket 40 cent körül lehet kapni, nem nagy, de nasinak jó, és finom. Fényképezkedtünk a metróállomásunk előtt is, arról is töltök képet majd, tudom, hogy nagyon izgi...:) Vettünk egy 10 alkalmas metrójegyet, és elmentünk arra az állomásra, ahonnan majd a buszunk indul a suliba, nehogy akkor kelljen keresgélni. Ott ki sem kell lépni a szabadba, van egy nagy bevásárlóközpont, boltok, gyorskajáldák...Vettünk spanyol simkártyát, úgyhogy már nagyon kedvezményesen tudjuk hívni egymást az itteniekkel, de külföldre is elég jó áron lehet telefonálni.
Továbbhaladtunk a metróval, és ott találtuk magunkat Madrid központjában, a Gran Via nevű úton, aminek a neve is bizonyítja, hogy milyen nagy. Ez ilyen bevásárlós, színházas utca. Eléggé sokat töltöttünk ott örömködve mindennek. Le lettem fotózva 3 színházzal is, ahol a Chicagot játsszák, ahol a Spamalotot és még eggyel, azt a musicalt még nem ismerem, utána kell járni, de az is megy a Broadwayon. Tettünk egy jó nagy sétát, bementünk kis tündéri utcácskákba, de sietnünk kellett haza, mert mentünk vacsizni a lakótársakkal, meg utána bulizni.
Mind2 nagyon jól sikerült. 10re foglaltunk azstalt, de később érkeztünk, úgyhogy várni kellett egy 20 percet, poénkodtak ott velünk a pincérek, ahogy ez a spanyoloknál megszokott..mókás népség. Liával különböző rákokat ettünk, és nagggyon ízlett mindkettőnknek, kaptunk igyenkrumplit finom szósszal, mert elrontották a rendelést. És ingyen italt is kaptunk a végén, valami csokilikőr szerűt. Az is elintéződött, hogy ingyen bemenjünk egy szórakozóhelyre, pedig általában 16 euro a beugró egy klubba... Zsófi, aki az egyik lakótársun szuperül beszél spanyolul, ő intézkedett a pincér sráccal a bejutás ügyében. És a bulihelyen találkoztunk a barátjával is, egy harminc körüli szimpatikus pasi, Daniel. Linda, a másik lakótársunk nem jött velünk bulizni, mert ő nem annyira szereti ezeket, úgyhogy ő fél 2 körül hazament teljesen egyedül. Ez nekünk még elképzelhetetlen Liával.
Itt 2kor kezdődnek a bulik, és reggelig nyomják. Nem volt hozzá túl sok erőnk, de mindenképp be akartunk nézni a Zsófival, ő is nagyon lelkes volt, nem akartunk csalódást okozni neki, és gondoltuk, hogy majd hazaindulunk ketten Liával, ha nem bírjuk. A buli nagyon jól sikerült, beszéltünk többekkel spanyolul, nem volt semmi probléma, a kedvenc bulizenéim mentek, és a helyiség is nagyon tetszett, egy régi színházteremből lett kialakítva. :)
Az árak elég húzósak egy akármilyen ital 12 eurónál kezdődik...De Zsófi meghívott vodkanarancsra minket, aztán mi is visszahívtuk.
Negyed 5 körül hazaindultunk Liával, Zsófi természetesen még ott maradt, de elmagyarázta nagyjából, hogy hol és milyen éjszakai buszt keressünk. Ennek ellenére sikerült eltévednünk, és csak metró térkép volt nálunk... Itt az utcákéjszaka (hétvégén) olyanok mint a legnagyobb csúcsfogalomban, dugóban állnak a taxik szinte...) És tele van az utca járókelőkkel, legtöbbjük részeg, de semmi rossz érzés nem volt bennünk, mentünk hazafelé, mint mindenki más, pár részegtől kértünk útbaigazítást több kevesebb sikerrel. Végül egy kaliforniai lánnyal együtt sétáltunk ki az éjszakai buszokhoz, és 6 köröl már otthon is voltunk. Téynleg jól sikerül nap volt.
:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



