2010. március 27., szombat

Mindjárt megyek haza:)

Beadtam egy házifeladatot, amin már több, mint egy hete dolgoztam..
Köszönöm a családomnak és a barátomnak a támogatást, Nélkülük ez nem jöhetett volna létre! És ez most nem egy oscar díj átadós szöveg, tényleg sokat segítettek. :)
És hogy mi történt Sofía-val az utóbbi időben a tanuláson kívül?
Hmmm...sok minden. Meglátogatott egy barát, Camilo, és 2 napig csak spanyolul kommunikáltunk, aminek nagyon örültem. Voltunk 3szor finomakat enni, felfedeztem egy új helyet, ahol 8 euróért annyit eszel-iszol, amennyi belédfér. Sok saláta van, úgyhogy még egészséges is. Már a többiekkel is egyre többet beszélünk spanyolul.
Liával elkezdtünk futni járni, a park tele van virágzó fákkal, és zöld papagájok laknak benne:)
Minden szép és jó, de már várom, hogy hazalátogassak, és találkozhassak mindenkivel.
PUSZI

2010. március 17., szerda



Karesszal is kávéztam ma, jót szórakoztunk.
"Sing to me my Angel!"
Nyááááár van nyáááááár!!!
:) Már napok róta szép idő van, egyszerűen nem lehet kibírni, hogy beadandókat kell csinálni, az internet mellett ülni, és dogára kell tanulni..de általában a napsütés győz, napoztam ma a teraszon, tornásztunk Liával( olyan rég mozogtam, hogy teljesen rosszul lettem, füldugulás, szédülés, ilyen nem szokott lenni), délelőtt meg adatokat gyűjtöttem egy beadandó feladathoz. Beszéltem Julival, anyuciékkal, Szabival(új reklám, yeah!!). Most pedig irány a város, tapas bár.
30-án megyek haza, reszkessetek!

2010. március 13., szombat

Szerdán voltunk brazil étteremben, és FANTASZTIKUS VOLT!!!! Nem voltak nagyon különleges kaják, de sok-sok-sok hús. És ilyen all-you-can-eat típusú étterem, csak nem kell odamenned kiszolgálni magad, hanem kijönnek és hozzák neked a különböző husikat, 14 félét, Camila (aki ugye brazil)már volt ott, és nagyon okosan az első pár húsból nem kért, azok csirkék voltak. De mi nem tudtuk megállni..pedig ami azután jött...NYAMI, tényleg azóta is álmodom velük. Bárány, marha..marhajóó.És még véresek voltak kicsit, de olyan omlósak, és ízesek. Camila közben elmondta, hogy mennyire húsevők ők, és hogy olcsó a hús nagyon. Volt mellé az asztalunkon rizs, krumpli, saláta, és rántott banán, ami még feldobta a dolgokat, annyira ment a húsokhoz. Aki kijön meglátogatni, elviszem oda! Megéri, 12,5 euro plusz ital fogyasztás.

Tegnap játékestet tartottunk, pálinkát itattunk mindenkivel, a törököknek, meg egy német lánynak ízlett. Van egy nagyon aranyos francia lány, Margot, és ő hozott magával 2 törököt,akik nagyon aranyosak voltak:)És Camilával csináltunk rántott banánt a brazil éttermen felbuzdulva..nagyon jól sikerült, mindenki megnyalta mind a 10 ujját. Az utolsó csapat fél 4kor távozott,utána jót aludtunk, Camila itt aludt a szobámban, mert ő ugye nem Madridban, hanem Villavisiosában lakik.

Reggel, azaz du.2kor meg rendet raktunk a tegnapi buli után, és fejedelmi reggeli-ebédet csináltunk. Bundás kenyeret a megszáradt bagettekből, aztán még rántott banánt is csináltunk olvasztott csokival...nagyon boldogok voltunk, hogy ilyen finomat csináltunk, és még a nap is szépen sütött...mondjuk pont azért halasztottuk el a kirándulást Segoviába(ma mentünk volna), mert rossz időt mondtak, de így holnap (vasárnap) megyünk. Reméljük marad a jó idő!!!!

Holnap tehát kirándulás!
Jó éjt!!

amíg nem jön írás, teszek fel képet, hogy addig se unatkozzatok:)

2010. március 10., szerda

najó


na és akkor itt egy jó kép Madridból:)

2010. március 9., kedd


Zsófi kért hogy tegyek fel egy képet...
van jobb is meg rosszabb is. ez most ilyen.
a medve szép rajta meg mi. az idő nem.

2010. március 5., péntek

Kedves mindenki!

Nagyon rég nem írtam… Mondhatnám,hogy azért, mert nem történt semmi, de nagyon is zajlottak az események.
Amire nagyon emlékszem, hogy meg akartam osztani Veletek már rég, hogy volt nálunk egy házibuli, rögtön aznap, amikor hárman maradtunk a lakásban (Lia, Pirita, én). Takarítást terveztünk a lányokkal, egy olyan jó alaposat,ami alkalmat nyújtott az előző napi házibuli szervezésre. Lia és Pirita szervezkedtek a facebook-on, gondoltuk leszünk 10-12-en. Vettünk popcornt, és természetesen üzentünk mindenkinek, hogy hozza a saját fogyasztandó italát. (BYOB= bring your own bottle).
Érkeztek az emberek, és mikro már nagyon sokan voltunk, a kis nappaliban, konyhában, egyszer csak megérkezett egy 10 fős társaság, akiknek félve dobtuk le a kulcsot…végül 25en voltunk, és nagyon jó hangulat volt, moccanni sem lehetett a konyhában, akkor ismertem meg 3-4 olyan embert, akik azóta a legközelebbi haverok (Aleph= mexikói meleg fiú, Fabio= olasz, John= az egyetlen közelebbi spanyol haver, együtt Fabioval iszonyat viccesek, spanyolul-olaszul beszélnek egymáshoz, azon az estén kezdtem spanyolul kommunikálni végre) De még ma sem elég, mert a társaságunk nagyobbik hányada nem is tanul spanyolul, angol oktatásban vesz részt…szóval ez nehezíti a gyakorlást, de pl Liával esténként Született feleségeket nézünk spanyolul, és annak nagyon örülünk, hogy értjük, rengeteg jó kifejezés van benne.
Szóval az a buli fergetegesen jól sikerült, mindenkinek nagyon tetszett, és voltunk annyira okosak, hogy úgy szerveztük, hogy megyünk tovább egy clubba táncolni, és nem a lakás volt a végleges party hely..aggódtunk volna a szomszédok miatt is, így éjfél körül elindultunk táncos mulatságba, az odavezető út is élményekkel teli volt, gondolhatjátok…a sok pityókás nemzetközi diák 

Aztán más: legutóbbi bejegyzésem arról szólt, hogy de jól sikerült egy dolgozatom, hogy milyen jó, hogy ilyen mikroökonómiás szövegeket megértek blablabla.. az a tanár azóta nagyon megszeretett minket, mert tényleg „nagyon pengék” vagyunk a tantárgyból, vannak ilyen beadandó kis feladatok, ma is visszakaptunk párat, és nem győzött dicsérni minket. Ma már egy-két feladatra a választ is bekiabáltam, nyilván csak szavakat, de meglepődtünk azon is Liával, hogy értjük a szavakat, amiket a szájával mond…( ő ugyanis nagyon nagyon csúnyán és gyorsan beszél). Az még elképzelhetetlen, hogy az esetleges komolyabb elméleti kérdéseimet fltegyem neki spanyolul, de szerencsére eddig mindig választ kaptunk a kérdéseinkre előbb-utóbb. A többi tantárgy is jó, csak az ilyen adatgyűjtős, piackutatásos, csoportmunkás feladat annyira nehéz nekünk, mivel otthon nem ilyen az oktatás..Remélem belejövünk.

Megint más: ITT VOLT SZABI EGY HETET!!!!  Nagyon jól éreztük magunkat, ugye?! 
Előtte már 2 nappal nem tudtam nagyon másra koncentrálni, készülgettem, vettem egy gumicukor boltban egy óriási műanyag szívecske formájú nyalókát, ami tele volt igazi szívecske formájú nyalókával, és az üres szívecske „táblával” készültem várni Őt a reptéren..  Még jó hogy előtte volt Valentin nap, és be tudtam szerezni ilyen vicces dolgokat Az érkezése előtti napon elmentünk csomóan erasmusosok kirándulni az el Escorial-t megnézni. Összegyűltünk 16an, jó móka volt, de lélekben már nem ott jártam Emeletes vonattal mentünk, és nagyon szép időnk volt, napsütéses, a vonatból gyönyörű tájakat láttunk, és maga a palota nagy havas hegyek között volt éppen akkor, majd teszek fel képet mutatóba. Aztán másnap takarítást rendeztem, megcsináltam az egész lakást egyedül, a lányok nem is voltak itthon egész nap, de én készültem már nagyon „valaki” érkezésére…  Amitől kicsit féltem, hogy éppen akkor Liának is itt volt 2 barátnője, akik a nappalinkban aludtak, és Pirita barátnője is megérkezett pár nappal később…így volt 2 olyan nap, amikor 7en voltunk a lakásban, 3 ott lakó, 4 vendég..:) És már akkor is hatalmas kupleráj volt, amikor Szabit vártam. De délutánra ragyogott a lakás, átrendeztem a szobát, hogy ki lehessen nyitni az ágyat (az egy érdekes művelet, és érdekes szerkezet, van egy kis szint különbség a 2 matrac között, de mind1), hajat mostam, csinosan felöltöztem, megfogtam a szívecskét (gondosan becsomagoltam egy zacskóba, hogy csak a reptéren nézzenek hülyének) és irány a reptér!!! Már voltam előtte 2szer a reptéren, egyszer amikor kimentem az unokatesómék elé, Balázsék elé, és egyszer mikor kikísértem a rengeteg csomagjával a régi lakótársat, Zsófit, aki végleg hazament. Ugyanakkor érkezett meg Lia is, aki pár napra hazament, hogy kivizsgáltassa magát, mert nagyon sokáig küszködött a betegséggel. Mindig mikor már vártam ott a terminálnál, arra gondoltam, hogy majd Szabi is jön, és végre eljött a nap Késett a gép vagy félórát, és még le sem szállt, de már mindenkire azt hittem hirtelen, hogy Ő..  Aztán leszállt, előkészítettem a szívecskét, és mikor kijött meglebegtettem előtte Az első örömködés után ezt kérdezte: „honnan szerezted ezt a giccset??”  tipikus, nem baj, nekem tetszett,az a lényeg..Neki is!!! Nem?!  Szóval utána egy hét holiday következett, első 3 napon tényleg be sem mentem a suliba, ami azt jelenti, hogy igazából egy napot hagytam ki, mert hétfőn és szerdán amúgy sincs sulim, körbejártuk az összes nevezetességet, ettünk finomakat étteremben is (pl Hard Rock Café , ami nagy kedvencem/most már kedvencünk, de természetesen spanyol kaját is ettünk), meg főztem is nagyon jókat. Hard Rock Caféban vettem egy nagyon jó pólót Mayer Daninak szülinapjára, amit Bono tervezett, és egy hal van rajta... ) Az idő nem kedvezett nekünk, nagyon sokat esett az eső, de volt néha egy kis napsütés, és Szabi élvezte, hogy otthon képest milyen meleg van…nekem nem volt melegem Elmentünk Alcalába, aminek van egy nagyon szép régi városrésze, rengeteget fotózott a drága…Majd igyekszem felrakni minél többet. Voltunk hangulatos sörözőben a Liáékkal együtt, ahol megkóstoltattam Vele a Tinto Verano nevű italt, ami vörösbor, martini rosso, fanta szerű ital, meg általában sok jég. Próbáltunk elmenni flamenco estre, de nem találtunk végül, mert amit kinéztünk, ott végül fél 1kor sem volt még az ég világon semmi.. a következő 2 napban be kellett mennem a suliba is, volt egy kisebb idegösszeomlásom egy project miatt marketingből, (szegény Szabi...), aztán persze járkáltunk a városban, egy bizonyos cipőt vadásztunk Szabi egyik barátjának, de nem jártunk sikerrel ez ügyben. Szombaton, az utolsó estén egy kisebb házibuli volt nálunk, mert egyik barátnőnknek, Camilanak( from Brazil) szülinapja volt. Ott is készültek nagyon jó fotók, volt szívecskés lufi, szülinapos csákó, vagy mi az...hmmm...kalap...sisak...nem tudom  Vasárnap reggel kimentünk a Rastrora, ami az óriási szabadtéri piac minden vasárnap, és ott ajándékvásárlást tartottunk Szabi családjának, barátainak, nagyon hatékonyak voltunk, és végre..az utolsó nap gyönyörű időnk volt, tűző napsütés, sétáltunk még egy hatalmasat a városban, egy cipőboltot kerestünk közben, mert kinéztem egy nagyon szép tavaszi topánkát magamnak. A bolt zárva volt, de a séta ennek ellenére szuper volt, Szabi már rövid ujjúban virított, és is csak egy kis pulcsiban, ettünk óóóóóriás méretű fagyit...mikor kértem 2 gombócot, erre nem számítottam..akkorát lapátolt bele egy tölcsérbe, ami otthon kb 4 gombóc, és még ugyanennyit a tetejére...lefényképeztük
Végül hazamentünk, összepakoltunk. Az is kalandos volt egy kicsit, mert Szabi hazavitte az én nagy bőröndömet, de véletlenül majdnem a Piritáét vitte haza, utolsó pillanatban kellett átpakolni, hát igen, balesetek előfordulnak... megetettem Őt, hogy ne éhezzen a hazafelé úton, és elindultunk a reptérre. Az nem volt olyan jó..:( Utána hazafelé a metrón kicsit szomorkodtam, de utána otthon beszélgettem csomót Liával, és minden jobb lett. Azóta 5 nap telt el, suliba járok rendesen, vannak új feladataink, elég sok..Főztünk Liával finom ebédet, rántott gombát tojásos rizzsel, meg fokhagymás olajos rákot, úgyhogy zajlik az élet. Ma azt tervezem, hogy elmegyek egy mexikói házibuliba, aminek itt nagy híre van az egyetemen. Itt rendezik a bűnös városban (Villavisiosa-ban, ahol a suli van), mivel egy jó nagy házban, amit eredetileg bordélyháznak építettek, most erasmusosoknak adják ki, kb 20an laknak ott, és mindig ott vannak a legnagyobb házibulik, szinte úgy működik, mint egy nyilvános klub..na ezt megnézem ma 

Remélem Ti jól vagytok, és nem voltatok túl szomorúak, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, igyekszem megint gyakran írni, nem ilyen hosszú regényeket, csak kisebb bejegyzéseket, esetleg tényleg csak kis gondolatokat. Írjatok nekem, hogy kivel mi van, mert nagyon hiányoztok.
CSÓK ÖZÖN

U.I.: a "szívecske szó ebben a bejegyzésben esetleg túl sokszor fordult elő, bocsánat érte! :)